„Hegedűs Gyula (színművész)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
31. sor:
Heckmann János postamester és fonyódi Fonyó Alojzia fia. [[Szekszárd]]on a polgári fiúiskola hat osztályát végezte el, majd tizennyolc éves korában megszökött a szülői háztól és felcsapott színésznek. Keresztély Jánosné színtársulatához szegődött, ahol egy forint napi gázsit és kosztot kapott. Ennél a színtársulatnál Barabás álnéven működött.
Első fellépése nagy botrányt idézett fel, mert egy népszínműben a részeges jegyzőt az illető község jegyzőjének maszkjában játszotta el. A közönség harsogva nevetett, állandóan az igazi jegyző nevét kiabálta és minden jelenet után őrjöngve tapsolt. Az előadás másik eredménye azonban az volt, hogy az egész daltársulatot kitoloncolták a községből. Hegedűs öt hónapig működött Keresztélyné társulatánál, majd 1889-ben beiratkozott a színiakadémiára, ahol mestere [[Újházi Ede]] volt, [[Paulay Ede]] pedig azonnal felismerte nem mindennapi tehetségét. Mint az akadémia harmadéves növendéke hatalmas sikert aratott a [[Várszínház (Budapest)|Várszínházban]]
Komoly színészi pályáját 1891-ben [[Pesti Ihász Lajos]] és [[Dobó Sándor]] színtársulatánál kezdte, majd különböző társulatoknál játszott [[Szolnok]]on, [[Pápa (település)|Pápán]], [[Debrecen]]ben, [[Pozsony]]ban, Budán, Fehérvárt, [[Zombor]]ban, [[Baja|Baján]]. 1894-ben [[Ditrói Mór]] [[Kolozsvár]]ra szerződtette, majd mikor 1896. május havában megnyitotta a Vígszínházat, a fiatal Hegedűs Gyulát is felhozta a fővárosba és beillesztette abba az együttesbe, amelynek rövidesen egyik legerősebb oszlopává vált.
| |||