„Kodály-módszer” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''Kodály-módszer''' egy zenepedagógiai koncepció, ami [[Kodály Zoltán]] zenepedagógiai módszereit foglalja össze. Kodály mindössze a nevelési elveit foglalta össze, és nem épített fel szisztematikus tantervet vagy tanegységeket. Az elveket tanítványaival beszélgetve utólag gyűjtötte össze, miután 1925-től kezdődően zenepedagógiával kezdett foglalkozni.
 
Kodály számára meghatározó volt a vidéki népesség egyszerű [[magyar népzene|népzenéje]], ami gyűjtőútjaitól kezdve egész életében foglalkoztatta. 1925 előtt működött zenészként, néprajzosként és zenetudósként. Tanulmányait a budapesti [[Zeneakadémia|Zeneakadémián]] végezte, és zeneszerzésből szerzett diplomát. 1906-ban értekezést adott ki a magyar [[népdal]] versszakszerkezetéről. Zoltai Mátyás 1911-ben megjelent ''Zeneelmélet és összhangzattan'' című könyvében Kodály Zoltán a zenetanítás céljaként azt jelölte meg, hogy a tanulók megtanuljanakmeg tanuljanak kottát olvasni, abból énekelni, és hallás után dallamot lekottázni.
 
1925 fordulópontot jelentett mind Kodály, mind a magyar zenepedagógia számára. Elképzeléseit egy csapat osztálykiránduláson éneklő lánnyal való találkozás hatására gondolta át. Ez akkora hatással volt rá, hogy ezután mindenütt zenei analfabétákat látott. Ennek a hatására ismerte fel, hogy egy falusi énektanár fontosabb, mint egy operaigazgató, és ettől kezdve vált számára olyan fontossá az egész nép zenei nevelése. Célja eléréséhez a továbbiakban összekapcsolta zenepedagógiai és zeneszerzői tevékenységét. Abban az időben csak a középiskolában tanítottak némi éneket és zenét.