„Árpád híd (Budapest)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
25. sor:
 
[[Fájl:Az arpad hid madartavlatbol.jpg|left|thumb|270px|Az Árpád híd Pest felől nézve (2003)]]
Építése [[1939]]-ben indult meg [[Kossalka János]] tervei szerint, mely a 928 méter hosszú hidat 103 és 102 méteres nyílásokkal képzelte el. A [[Buda (történelmi település)|buda]]i oldali 103 méteres nyílások tervezésük idején a világ legnagyobb támaszközű gerinclemezes hídjai voltak. A munkálatokat [[1943]]-ban, a [[második világháború]] miatt félbehagyták. Ekkor még csak az alépítmények, valamint a felépítmények rövid szakasza készült el. Már: álltak a hídfők, a pillérek, a [[Óbudai-sziget|hajógyári-szigeti]] vasbeton áthidalás, a [[Margit-sziget]] felé ágazó szárnyhíd és az acélhidak néhány része. Befejezetlenségének köszönhetően az Árpád híd volt az egyetlen, amit a németek nem robbantottak föl a1945 harcokjanuárjában [[Budapest ostroma]] során. Az építkezést [[1948]]-ban folytatták az építkezést.
 
A hidat végül [[1950]]. november 7-én nyitották meg, az eredetileg neki szánt [[Árpád magyar fejedelem|Árpád]] név helyett [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]]ról elnevezve, amely név azonban sosem ment át a köztudatba. A munkákat [[Széchy Károly (építőmérnök)|Széchy Károly]] és [[Sávoly Pál]] irányította. Az [[Újpesti vasúti híd]] újjáépültéig ([[1955]]) a keskeny hídon közlekedő [[33-as villamos (Budapest)|33-as villamos]] vágányát [[vasút]]i teherszállításra is használták. [[1969]]-ben nagyobb fokú javítási munkákat végeztek rajta. Az [[1958]]-ban [[Árpád magyar fejedelem|Árpádra]] (vissza)keresztelt híd a [[Flórián tér]] átépítésével együtt, [[1980]]–[[1984]] között a [[Hungária körgyűrű]] kialakítása miatt 2×3 sávosra bővült, ekkor indították el a hídon áthaladó [[1-es villamos (Budapest)|1-es]] villamosvonalat is.