„Cigányok” változatai közötti eltérés

5 bájt törölve ,  2 hónappal ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 176.77.153.77 (vita) szerkesztéséről Sir Morosus szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
[[Fájl:William-Adolphe Bouguereau (1825-1905) - Young Gypsies (1879).jpg|bélyegkép|jobbra|263px|[[William-Adolphe Bouguereau]]: Fiatal cigányok (1879)]]
[[Fájl:Pongrácz F Hegedülő cigány.jpg|bélyegkép|jobbra|263px|[[Pongrácz Ferenc]]:Három cigány (1836), Magyar Nemzeti Galéria<br>[[Nikolaus Lenau]] ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációja<ref>[http://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán], nemzetisegek.hu</ref><ref>[http://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié], beszelo.c3.hu</ref><ref>[https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html Papp Júlia: „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...” ], pappjulia.eoldal.hu</ref><ref>[https://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode=170 The reception of the allegorical poem the three gypsies by Nikolaus Lenau in the fine arts during the nineteenth century], akademiai.com</ref><ref>[http://simon-previous-issues.vwi.ac.at/images/Documents/Articles/2014-1/2014-1_ART_Baumgartner/ART_Baumgartner.pdf Gerhard BaumgartnerThe Road Towards GenocideThe Process of Exclusion and Persecution of Roma and Sinti in the 1930s and 1940s], simon-previous-issues.vwi.ac.at {{en}}</ref>]]
A '''cigányok'''CIGÁNYOK [[India|Indiából]] származó [[etnikum|népcsoport]],<ref>[https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4867443/ Origins, admixture and founder lineages in European Roma, European Journal of Human Genetics], ncbi.nlm.nih.gov {{en}}</ref> mely a [[13. század|13]]–[[15. század]]ban vándorolt be [[Európa|Európába]]. David Comas, a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem munkatársa szerint a genetikai vizsgálatok megerősítették a nyelvtudományi eredményeket és a 13 országból gyűjtött [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]]-minták vizsgálatával igazolódott a sok országban szétszóródott népcsoport sokáig csak feltételezett indiai származása.<ref>[https://www.origo.hu/tudomany/20121206-genetikai-vizsgalat-indiabol-jottek-az-europai-romak-1.html A cigányok génjei is Indiába mutatnak], origo.hu</ref><ref>[https://phys.org/news/2012-12-european-romani-exodus-began-years.html European Romani exodus began 1,500 years ago, DNA evidence shows], phys.org {{en}}</ref>
 
[[Hermann Cornerus]]{{wd|Q836583}} [[Domonkos-rend|dominikánus]] [[szerzetes]] 1435 körül keletkezett [[Krónika (műfaj)|krónikája]] alapján a legelterjedtebb nézet, hogy a [[Magyar Királyság]] területén [[1417]]-ben jelentek meg. Más forrásban is van írásos nyoma egy nomád cigánycsoport megjelenésének, mert egy [[brassó]]i számadáskönyv 1416. évi feljegyzése szerint az „e''gyiptomi Emaus úrnak és társainak 10 dénárt, 2 dénár áráért szárnyast és 6 dénár értékben a városi magtárból terményeket''” adott a város<ref>[https://www.ppk.elte.hu/file/hegyi_ildiko_doktori.pdf Hegyi–Szabó Ildikó Katalin: A magyarországi romani dialektusok szerepe a nyelvi norma kialakításába], ppk.elte.hu</ref><ref>[http://nevtud.btk.pte.hu/sites/nevtud.btk.pte.hu/files/files/gs15_kotet.pdf A magyarországi cigányok korai története], nevtud.btk.pte.hu</ref><ref>[https://epa.oszk.hu/00000/00012/00005/19gro.htm , Reimer Gronemeyer , Georgia A. Rakelmann: A romák útja a posztmodern világba, Lettre 21. szám (1996. Nyár)], epa.oszk.hu</ref><ref name=Mátyáskirály>[https://ntf.hu/index.php/2016/12/16/matyas-kiraly-es-a-nagyszebeni-ciganyok/ Mátyás király és a nagyszebeni cigányok], ntf.hu</ref><ref>[https://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/uploads/files/archive/310.pdf stván Kemény: History of Roma in Hungary], kisebbsegkutato.tk.mta.hu</ref> A korai időkben a [[cigányvajda]] szerepe és státusza megkerülhetetlen volt a vándorló cigányok integrációjának előmozdításához.<ref>[http://real.mtak.hu/32576/1/romani_kris_159_180_SZD_scan_ocr_u.pdf Szekeres Diána: Romani kris és a roma kultúra tradicionális konfliktusmegoldása]</ref> A források hiánya megnehezíti az európai cigányCIGÁNY jelenlét történelmi folyamatának megértését, annak társadalmi és kulturális dimenziójában.<ref>[https://journals.openedition.org/hommesmigrations/3660#bodyftn19 Julien Radenez: Contribution à l’histoire des Tsiganes en Europe], journals.openedition.org {{fr}}</ref> A Magyar Királyságban megjelenő csoportok némelyike aztán továbbvándorolt és szétszóródott Európa nyugati felén.<ref>[http://publikacio.uni-miskolc.hu/data/ME-PUB-40972/ciganyoktortenete.pdf Tóth Péter, A magyarországi cigányság története a feudalizmus korában], publikacio.uni-miskolc.hu</ref> A ''Chronica Novella''<ref>[https://www.digi-hub.de/viewer/!image/BV042516931/5/ Die Chronica novella des Hermann Korner ], digi-hub.de</ref> szerint Észak-Németországban Hamburgban, Lübeckben, Rostockban, Stralsundban, Greifswaldban jelentek meg.<ref>[https://derep-okt.drhe.hu/140/1/Szab%C3%B3n%C3%A9%20K.%20J.%20Studia%2C%202018.%201-2..pdf Judit szabóné Kármán: The Church and the Gypsies], derep-okt.drhe.hu {{en}}</ref> A kelet-európai cigányok döntő többsége ma már letelepedett életmódot folytat.<ref>[https://reformatus.hu/mutat/ciganynak-lenni-europaban/ Cigánynak lenni Európában], reformatus.hu</ref>
 
Önmagukat [[Cigány nyelv|romani nyelven]] ''rom''-nak, vagyis „embernek”, illetve néha ''kalo'', ''kale'', ''manuš'' vagy ''sinti'' néven nevezik.<ref>[https://books.google.hu/books?id=f8_sCwAAQBAJ&printsec=frontcover&hl=de&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false Ioana Bunescu: Roma in Europe: The Politics of Collective Identity Formation, page 20], books.google.hu {{en}}</ref>A magyarországi vándorcigányok néhol ''manus''nak (szintén „ember”) is nevezik magukat. [[Magyar nyelv|Magyarul]] ezenkívül [[szinonímia|szinonimaként]] használatos a népcsoport elnevezésére a '''romák''' kifejezés is, habár a ''roma'' szó a ''rom'' többes száma.<ref>{{cite web |url= http://www.ciganymisszio.reformatus.hu/v/1-roma-vagy-cigany-melyik-szot-hasznaljuk/ |title= Roma vagy cigány: melyik szót használjuk? |accessdate= 2019-08-27 |date= 2015-06-30 |work= Református cigány misszió }}</ref><ref>{{cite web |url= http://www.imninalu.net/Romagyar.htm |title= A Romák valódi eredete |accessdate= 2019-08-27 |author= Sándor Avraham |work= imninalu.net }}</ref><ref>[https://www.nyest.hu/hirek/cigany-roma-dzsipszi-melyik-a-piszi Cigány? Roma? Dzsipszi? Melyik a píszí?], nyest.hu</ref>