„Feszty-körkép” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
24. sor:
[[Fájl:Festy Korkep elso epulete.jpg|bélyegkép|balra|120px|A körkép első épülete, a Rotunda]]
 
Feszty a körkép témájának tanulmányozásához elutazott [[Munkács]] környékére, a [[Vereckei-hágó]]hoz. A sajtó tudást szerzett a körképkörfal készüléséről és folyamatosan tájékoztatta az érdeklődőket. Már a határidő is meg volt adva: [[1893]]augusztus18. [[augusztus 20.]] Az érdeklődés láttán a Fővárosi Tanács átvállalta a költségeket. A Tanács a körkép elhelyezésére szolgáló épület helyéül a Bimbó utca és az Állatkerti út közötti területet jelölte ki. Itt épült fel a Rotunda, melynek helyén ma a [[Szépművészeti Múzeum]] áll. A kiállítási épület vázrendszerrel épült, a falakat vashálóval erősítették. Átmérője 40 m, falmagassága 16 m volt. Egyszerre 236 fő befogadására volt képes.
 
Augusztusra még csak a színvázlat készült el 1×8-as méretben – a kész mű 15×120 méteres lett. Áprilisban [[Ujváry Ignác]] segítségével megfestette az égboltot. A tájképi részleteket [[Mednyánszky László (festő)|Mednyánszky László]], Ujváry és Spányi festették, az alakok és csoportok pedig [[Vágó Pál (festő)|Vágó Pál]] és [[Papp Henrik]], a táborverési jelenetek pedig [[Pállya Celesztin]] munkái. Több festő is beszállt a munkába, mert Fesztyék nem győzték a festést, köztük Feszty felesége is, ő a sebesülteket és a halottakat festette meg. Az író, színész, zenész barátok pedig, míg a festők dolgoztak, muzsikával, komédiával szórakoztatták az éjt nappallá téve dolgozó művészeket. Érdekesség, hogy a korabeli közélet több ismert alakját is megjelenítették a festményen, maga Feszty [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelemként]] szerepel az alkotáson.