„Áram-védőkapcsoló” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kovianyo (vitalap | szerkesztései)
Szigma (vitalap | szerkesztései)
Szakmailag hibás mondatok javítása.
1. sor:
{{Jó cikk}}
[[Fájl:Residual current device 2pole.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Egy fázisú (két pólusú) FI relé, Névleges árama: 100 A, leoldási árama: 100 mA, karakterisztikája (típusa) AC]]
Az '''áram-védőkapcsoló''' (ismert még: ''FI relé'', ''[[Érintésvédelem|érintésvédelmi]] relé'', ''ÉV-relé'' és ''életvédelmi relé'', illetve ''ÁVK'' néven is; {{ny-en|Residual-current device}}, {{ny-de|Fehlerstromschutzschalter}}) olyan elektromos kapcsolókészülék, amely lekapcsolja a mögötte lévő hálózatot, amennyiben (relatíve kicsi) szivárgó áramot észlel. Ilyen eset például akkor fordulhat elő, ha egy vezető vagy egy fogyasztó földzárlatos lesz, illetve ha valaki véletlenül megérinti a hálózat [[Elektromos feszültség|feszültség]] alatt álló részeit. AEbben készülékaz esetben, a ténylegeskészülék megszólalási idejére áramütés kialakulásaéri az embert, de a rövid behatási idő miatt ez nagy valószínűséggel nem okoz előttmaradandó lekapcsolkárosodást.
 
A „FI relé” névnek nincs köze a [[görög ábécé]] φ, Φ ([[fí]]) betűjéhez, hanem az a német nevéből származtatott rövidítés, amelyben az ''F'' a német ''Fehler'' (magyarul: hiba) és az ''I'' nagybetű az [[SI mértékegységrendszer]] szerint az [[Elektromos áram|áram]] egyezményes jele. Gyakran az életvédelmi relé kifejezés használatos – utalva ezzel az eszköz tényleges feladatára –, miközben a köznyelvben a ''FI relé'' megnevezés terjedt el leginkább.
39. sor:
 
* Alaphelyzetben mindkét vezetékben azonos nagyságú, de ellentétes irányú áram folyik, ezért az áramváltó <code>3</code> [[vasmag]]ját nem mágnesezik fel, mivel a mágneses terük eredője éppen nulla.
* Amennyiben valamilyen hiba esetén az áramváltó után az <code>L</code> vezetőtől a föld felé folyik valamekkora áram, az <code>N</code> vezetőben visszafolyó áram nagysága ennyivel kisebb lesz. A különbség miatt a mágnesezések nem egyenlítik ki egymást, és a vasmag felmágneseződik. A vasmagon lévő <code>2</code> szekunder [[tekercs (áramköri alkatrész)|tekercsben]] ettől feszültség indukálódik, de mivel zárt kört képez, áram is folyik. Az <code>1</code> elektronika észleli az áramot, és ha az meghaladja a küszöbértéket, a főérintkezőket bontja, így a fogyasztók felé menő hálózatot leválasztja a bejövő hálózatról. A lekapcsolás olyan gyors (25&nbsp;ms –40&nbsp;ms), hogy az áramkört gyakorlatilag azonnal megszakítja, és így az áramütött személy szinte fel sem fogja, hogy „megrázta az áram”. Szerencsétlen esetben előfordulhat, hogy nem alakul ki a küszöbértéket meghaladó áram az emberen kersztül. Ekkor érezni fogja az áramütést, de az ijedtségen túl, nem okoz maradandó károsodást neki.
 
* Lényeges szempont, hogy a védővezetőt (földelés) nem szabad átvezetni az áramváltón, hiszen akkor az azon visszatérő árammal együtt már nincs különbség. Ezért az igen elterjedt TN-C-S rendszereknél a védővezető és a nullavezető összekötése (föld nullázása) csakis a FI relé előtt megengedett, utána szigorúan tilos, azaz onnantól a fázis (L), nulla (N) és föld (PE) vezetékeket csakis elkülönítve, egyértelműen megjelölve kell vezetni.<ref>Villanyszerelési szaklap cikke a tiltott nullázásról (villanyszaklap.hu) [http://www.villanyszaklap.hu/lapszamok/2008/aprilis/813-a-muszaki-ellenor-valaszol-tiltott-nullazas]</ref><ref>Villanyszerelési szaklap átfogó cikke a védővezetős érintésvédelemről (villanyszaklap.hu) [http://www.villanyszaklap.hu/component/content/article/1197-vedovezetos-erintesvedelem]</ref> Korszerűbb FI relé típusok már hibaként érzékelik a relé utáni szabálytalan nullázást is, aminek eredményeként azonnal leoldanak és visszakapcsolásuk nem is lehetséges a hibás kötés kijavitásáig.
45. sor:
 
=== Ellenőrző kapcsoló ===
A készüléken található egya <code>4</code> ellenőrzésre szolgáló nyomógomb, amelyet működtetve az áram egy része nem folyik át az áramváltón, hanem kikerüli azt, ilyenkor a relének azonnal le kell kapcsolnia. Ezt a vizsgálatot beüzemeléskor és évente kétszer célszerű elvégezni. Korábban a legtöbb gyártó havi rendszerességű ellenőrzést javasolt, de a folyamatosan fejlődő előállítási technológiák miatt ez sok típus esetében lecsökkent évi két alkalomra.{{jegyzet*|Célszerűen az évente kétszer esedékes óraátállításkor lehet ezt is rendszeresen elvégezni. Az előírt ellenőrzési gyakoriságot a relé adatlapja, vagy egy hozzá csomagolt kiegészítő információs lap tartalmazza.}} Fontos megjegyezni, hogy ez a vizsgálat csak arról ad felvilágosítást, hogy a relé működik-e, de arról nem ad felvilágosítást, hogy a hálózat is védett-e. Az egész hálózat védettségét bizonyító legbiztosabb ellenőrzés,{{jegyzet*|Ezt az ellenőrzést csak erre kiképzett szakembernek szabad elvégezni}} ha a relével védett szakaszon egy helyesen bekötött csatlakozóaljzatnál vagy fogyasztónál egy megfelelő ellenőrzőlámpával áramkört létesítünk a fázis- és a földvezető között. Az FI relé szabályos felszerelése és tökéletes működése esetén még azelőtt leold, hogy a [[Izzólámpa|lámpa izzószála]] egyáltalán kivilágosodna, jelezve ezzel a hibátlan érintésvédelem meglétét.
 
Léteznek speciális kézi teszterek,<ref>[http://uk.megger.com/products/electricians-testers/loop-and-rcd-testers/rcd-testers-rcdt310,-rcdt320-and-rcdt330/ Megger gyártmányú kézi FI relé teszterek. (Angol nyelven)]</ref> amelyek a hálózati aljzatba dugható csatlakozóba épített egyszerű tesztlámpáktól egészen az LCD kijelzős, digitálisan programozható változatokig terjednek.<ref>[http://www.fluke.com/fluke/auen/installation-testers/fluke-1650b-series.htm?PID=56025 Fluke gyártmányú multifunkciós kézi teszterek. (Angol nyelven)]</ref> Ez utóbbiak igen részletes képet tudnak adni a vizsgált hálózatról, így az ott felszerelt életvédelmi reléről is. Mérhető velük a tényleges hibaáram, amelyre a leoldás bekövetkezik, de a relé sebessége és karakterisztikája is vizsgálható.