„Malawi világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
Adatok bővítése, csinosítás
1. sor:
{{Fő|Világörökség}}
 
'''[[Malawi]]''' területéről eddig két helyszín került fel a Világörökségi Listára, valamint hét továbbihat helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
{| {{széptáblázat}}
 
A Világörökségi Listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak az adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökségi Egyezményt az [[UNESCO]] dolgozta ki és a szerződő államok [[1972]]. november 16-án fogadták el. Az aláíró államok aktív részvételre kötelezik magukat legfontosabb természeti kincseik és műemlékeik megőrzésében. A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a Világörökségi Listára. A nemzetközi szerződést [[2014]] augusztusáig 191 ország képviselői írták alá, köztük [[Malawi]] küldöttei [[1982]]-ben.
{|{{széptáblázat}}
|+ align="center" |Malawi világörökségi helyszínei
|-
|rowspan="5"| [[Kép:Otter Point, Cape Maclear (Malawi).jpg |250px]]
!Név
| ''' [[Malawi-tó Nemzeti Park]] '''
!Kép
!Leírás
!Típus
!Év
|-
| 1984
|width=140px | [[Malawi-tó Nemzeti Park]] || [[kép:Otter Point, Cape Maclear (Malawi).jpg|150px]] ||Az 500 kilométer hosszú és 50 kilométer széles [[Nyasza-tó|Malawi-tó]] déli csücskénél elhelyezkedő védett terület az első olyan nemzeti park, amelyet a halak megóvásának érdekében hoztak létre. 1980-ban létesítették, területe 100 négyzetkilométer, részei a Maclear-fok, a partvonal három szakasza, tizenkét sziget és a tónak a part felőli oldala. A tó a [[Föld]] harmadik legmélyebb tava, mélysége egyes helyeken eléri a 700 métert. Tizennégy folyó táplálja, és három országgal ([[Tanzánia]], Malawi és [[Mozambik]]) határos. A nemzeti park több száz, nagyrészt [[Endemikus élőlény|endemikus]] halfaj otthona, ezért a térség rendkívül fontos az [[evolúció]] tanulmányozásának szempontjából is. A park [[Madarak|madárvilága]] is jelentős (kormoránok, rétisasok), az [[emlősök]] között pedig vízilovak, varacskos disznók esetenként elefántok fordulnak elő. A [[hüllők]] közül leggyakoribbak a krokodilok és a varánuszfajok. A terület régóta lakott, a feltárt [[régészet]]i leletek egy része a [[4. század]]ra datálható. Később a Maclear-fok környéke az elefántcsont- és a rabszolga kereskedelem egyik központjává vált. A tó közelében élő emberek fő bevételi forrása mindig is a halászat volt, amihez hosszú, kivájt csónakokat használtak. || természeti ||1984
|-
| Természeti (VII)(IX)(X)
| [[Chongoni sziklarajzai]] || [[kép:Chongoni rock art.jpg|150px]] || Az ország központ [[fennsík]]ján meredek lejtők, kisebb [[Gránit]]hegyek és völgyek között 127 helyen láthatók sziklarajzok, amelyek esetenként ingatag gránittömbökön találhatók. Ezen a 126 négyzetkilométeren elterülő lelőhely-együttesen található [[Közép-Afrika]] legnagyobb sziklarajz koncentrációja. A rajzok több száz éven keresztül következetesen fenntartott kulturális hagyományokról vallanak. Évezredeken keresztül vésték a sziklába, a legkorábbiak a [[Újkőkorszak|késő kőkorszakra]] a legkésőbbiek a [[20. század]]ra datálhatók. A korábbi rajzok piros színűek ezek a [[batwák]] idejéből származnak. Ez egy vadászó-gyűjtögető [[Pigmeusok|pigmeus]] nép volt, amelyik a kőkorszak végén telepedett le a környéken. A későbbi, fehér rajzok a [[vaskor]]tól készültek, és egy helyi földművelő néppel a [[csevák]]kal hozható kapcsolatba. A korai rajzok állatokat, embereket és geometriai formákat jelenítettek meg, míg a csevákhoz kötődő ábrázolások egy része szimbólum, ami erősen kötődik a női nemhez. A fehér rajzokat gyakran közvetlenül a korábbi piros rajzok fölé készítették el és ma is jelentősek a csevák számára. || kulturális ||2006
|-
| Védett terület: 9 400 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/289 289]
|-
|width=140px | [[Malawi-tó Nemzeti Park]] || [[kép:Otter Point, Cape Maclear (Malawi).jpg|150px]] ||Az 500 kilométer hosszú és 50 kilométer széles [[Nyasza-tó|Malawi-tó]] déli csücskénél elhelyezkedő védett terület az első olyan nemzeti park, amelyet a halak megóvásának érdekében hoztak létre. 1980-ban létesítették, területe 100 négyzetkilométer, részei a Maclear-fok, a partvonal három szakasza, tizenkét sziget és a tónak a part felőli oldala. A tó a [[Föld]] harmadik legmélyebb tava, mélysége egyes helyeken eléri a 700 métert. Tizennégy folyó táplálja, és három országgal ([[Tanzánia]], Malawi és [[Mozambik]]) határos. A nemzeti park több száz, nagyrészt [[Endemikus élőlény|endemikus]] halfaj otthona, ezért a térség rendkívül fontos az [[evolúció]] tanulmányozásának szempontjából is. A park [[Madarak|madárvilága]] is jelentős (kormoránok, rétisasok), az [[emlősök]] között pedig vízilovak, varacskos disznók esetenként elefántok fordulnak elő. A [[hüllők]] közül leggyakoribbak a krokodilok és a varánuszfajok. A terület régóta lakott, a feltárt [[régészet]]i leletek egy része a [[4. század]]ra datálható. Később a Maclear-fok környéke az elefántcsont- és a rabszolga kereskedelem egyik központjává vált. A tó közelében élő emberek fő bevételi forrása mindig is a halászat volt, amihez hosszú, kivájt csónakokat használtak. || természeti ||1984
|}
{| {{széptáblázat}}
 
|-
|rowspan="5"| [[Kép:Chongoni rock art.jpg|250px]]
| '''[[Chongoni sziklarajzai]] '''
|-
| 2006
|-
| Kulturális (III)(VI)
|-
| Védett terület: 12 640 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/476 476]
|-
| [[Chongoni sziklarajzai]] || [[kép:Chongoni rock art.jpg|150px]] || Az ország központ [[fennsík]]ján meredek lejtők, kisebb [[Gránit]]hegyek és völgyek között 127 helyen láthatók sziklarajzok, amelyek esetenként ingatag gránittömbökön találhatók. Ezen a 126 négyzetkilométeren elterülő lelőhely-együttesen található [[Közép-Afrika]] legnagyobb sziklarajz koncentrációja. A rajzok több száz éven keresztül következetesen fenntartott kulturális hagyományokról vallanak. Évezredeken keresztül vésték a sziklába, a legkorábbiak a [[Újkőkorszak|késő kőkorszakra]] a legkésőbbiek a [[20. század]]ra datálhatók. A korábbi rajzok piros színűek ezek a [[batwák]] idejéből származnak. Ez egy vadászó-gyűjtögető [[Pigmeusok|pigmeus]] nép volt, amelyik a kőkorszak végén telepedett le a környéken. A későbbi, fehér rajzok a [[vaskor]]tól készültek, és egy helyi földművelő néppel a [[csevák]]kal hozható kapcsolatba. A korai rajzok állatokat, embereket és geometriai formákat jelenítettek meg, míg a csevákhoz kötődő ábrázolások egy része szimbólum, ami erősen kötődik a női nemhez. A fehér rajzokat gyakran közvetlenül a korábbi piros rajzok fölé készítették el és ma is jelentősek a csevák számára. || kulturális ||2006
|}
==Elhelyezkedésük==
{|