„Mauritánia világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

|width=140px |[[Banc d'Arguin Nemzeti Park]] || [[Kép:PNBA 43.JPG|150px]] ||A Banc d'Arguin Nemzeti Park Mauritánia [[Atlanti-óceán]]nal határos, [[sivatag]]os pontján található és egyedülálló átmeneti zónát alkot a nagy fajgazdagságú tenger és a sivatagi táj között. A szigetekből és parti területekből álló parkot 1978-ban alapították, és a [[Szahara (sivatag)|Szahara]] homokjából kialakult dűnék, part menti medencék, iszapos lapályok, valamint mangrovemocsarak alkotják. Területe több. Mint tizenkétezer négyzetkilométer. A 180 kilométer hosszú partszakaszt főleg tengeri madarak látogatják, ezen kívül szibériai és észak-európai madarak fontos pihenőhelye is. A becslések szerint évi 7 millió költöző madár vonul át a park fölött, és mintegy 100 faj itt is költ. A parti vizek vegetációja, a [[hínár]] és több [[alga]]faj kiváló élőhelyet biztosít a halaknak, ezért ezért a madárállomány is hatalmas. A legfontosabb itt előforduló madárfajok a flamingó, a pelikán, [[kócsag]]ok, [[kanalas gém]]ek, [[Kárókatonafélék|kormoránok]], a [[rózsás gödény]], [[Csérfélék|csérek]], cankók, parti lillék, és szalonkák. || természeti ||1989▼

| [[Vadán]], [[Singetti]], [[Tisit]] és [[Valáta]] erődvárosai || [[Kép:Chinguetti mosquee.jpg|150px]] || Vadán, Singetti, Tisit és Valáta erődvárosait a [[11. század|11.]] és a [[13. század]] között alapították, később fontos iszlám vallási központokká fejlődtek. A [[Szahara (sivatag)|Szaharát]] átszelő kereskedelmi útvonalak pihenőhelyeként szolgáló települések egy-egy termékeny völgy vagy [[oázis]] mellett épültek. Fontos feladatuk volt a vallási nevelés így a települések [[mecset]]ek köré épültek. Valáta fontos kereskedőváros volt, a 11. és a [[12. század]]ban neves [[korán]]iskolával és gazdag könyvtárral rendelkezett. Szorosan egymás mellé épített lakóházait vörösesbarna agyaggal borították be. Vadánt és Tisit a 12. század közepén alapították, Signettit a 13. században. Ez utóbbi az ország belsejének egyik leghíresebb sivatagi települése volt, a [[Mekka|Mekkába]] induló [[Zarándoklat|zarándok]]ok találkozóhelye. A városoknak raktárakat és szállást kellett biztosítaniuk a kereskedőknek és az üzleti ügyekben átutazóknak, ezek az igények formálták a kszúrnak nevezett városrész szerkezetét, amely alkalmazkodott a szélsőséges éghajlati körülményekhez. A belső udvaros épületek jellemzően a négyszögletű minarettel ellátott mecset körüli szűk utcákban álltak. A települések jelenleg romos állapotban vannak || kulturális || 1996▼

|}▼