„Nagy Imre (költő, 1896–1942)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
20. sor:
Szegényparaszti családból származott. Nagy nyomorban élt, bár [[Móricz Zsigmond]] és fiatal íróbarátai mindent megpróbáltak, hogy segítsenek rajta. Első verse 1927-ben jelent meg a [[Magyar Falu (hetilap)|Magyar Falu]] c. hetilapban, majd a [[Kelet Népe (folyóirat, 1935–1942)|Kelet Népe]], a [[Híd (folyóirat)|Híd]], a [[Szabad Szó (folyóirat, 1889–1952)|Szabad Szó]] közölte verseit. Kapcsolatba került a szociáldemokrata földmunkás-mozgalommal, a [[Márciusi Front]] [[debrecen]]i képviselőivel, 1938-ban riportokat közölt tőle a [[Népszava]] és a [[Tovább]]. A ''Kenyér és jog'' c. újságcikke miatt kétévi börtönre ítélték, de büntetését már nem tudta letölteni, belehalt a nélkülözésektől szerzett gyomorbetegségébe.
[[Kállai Gyula]] írja Nagy Imréről: [[Ady Endre|Ady]] és [[Charles Baudelaire|Baudelaire]] volt a reggelije és vacsorája egy kis darab kenyér. Valóban, Nagy Imre vérbeli költő volt, törvényes leszármazottja letűnt századok nagy névtelenjeinek. Szegénysége állandó és kegyelem nélküli robotra, kaszára, kapára, verejtékezésre ítélte. Gyenge fizikuma csak fokozta rendkívüli érzékenységét. Legtöbbször nélkülöznie kellett az írás minimális kellékeit is. Munka közben „gondolta ki” verseit, boldog volt, ha este a községházáról kiselejtezett adóívek hátára letisztázhatta. Életében kevés elismerést kapott. Igazából [[Móricz Zsigmond]] állt melléje, sűrűn hozta a ''Kelet Népében'' verseit. [[1942]]-ben halt meg 46 éves korában. Ahogy [[Veres Péter (író)|Veres Péter]] írta: testét elnyűtte a szegénység, a nélkülözés. S aki életében semmit, halálában a Horthy-államtól ingyen koporsót kapott.mizu?
== Legszebb versei ==
| |||