„Meixner Ildikó” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Magyar egyetemi, főiskolai oktatók kategória hozzáadva (a HotCattel))
'''Meixner Ildikó''' ([[1928]]. – [[Budapest]], [[2000]]. [[február 27.]]) magyar gyógypedagógus, pszichológus és pedagógiai szakpszichológus, [[Földes Ferenc-díj|Földes Ferenc-]] és [[Apáczai Csere János-díj]]as, a [[Magyar Ezüst Érdemkereszt|Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt]] kitüntetettje.
 
A [[diszlexia]] prevenciós- és diszlexia-reedukációs terápia, és a diszlexiaprevenciós olvasástanítás bevezetése Magyarországon Meixner Ildikó tudományos és gyakorlati munkásságához kapcsolódik.
 
==Élete==
 
1951-ben elvégezte a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolát, majd ezt követően 1963-ban az ELTE pszichológia szakát. 1953-tól a Beszédjavító Intézetben dolgozott, ahol 1988-ig a Tanácsadó Bizottság vezetője volt, mint logopédus-pszichológus. 1960-tól gyakorló iskolai vezető tanárként dolgozott, közben a [[Gyógypedagógiai Szemle]] című folyóirat szerkesztő bizottságának a tagja volt. Logopediai pszichológiát tanított a [[Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola|Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán]]. Tagja volt a [[Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete|Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének]], a [[Magyar Pszichológiai Társaság]]nak, a [[Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság]]nak.
 
 
==A Meixner-módszer==
 
Meixner Ildikó fejlesztési módszerének lényege, hogy az olvasási készség hiányainak pótlása és az olvasástanulás nem különül el a beszédfejlesztéstől, ezáltal segíti a gyermeket a betűk és a hangok összekapcsolásában. Az olvasástanítás szintetikus, a módszer szerint haladva a könnyen összetéveszthető betűket nagy időkülönbséggel tanítják, figyelve a ritmusérzék, a térbeli tájékozódás és a nyelvi készségek fejlesztésére is. Amennyiben a gyermek másodlagos tünetekkel küzd, akkor minden foglalkozás az önbizalom növelésével kezdődik. A Meixner-módszer szerint történő olvasás tanítás apró lépésekben halad előre, a módszer kezdetben betűket tanít, majd két betűből álló szótagot alkot, ezt követi a szótagok hosszának növekedése és a szószerkezetekben való gyakoroltatás. Így a tanuló gyermek eljut az egyszerű mondatok olvasásáig, aztán a bővített, végül az összetett mondatok gyakorlásáig és értelmezéséig.