„Pakisztán világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

|width=140px | [[Mohendzsodáro]]|| [[Kép:Mohenjodaro Sindh.jpeg|150px]] ||Az [[Indus]] alsó folyásánál fekvő, az [[i. e. 3. évezred]]ben épült Mohendzsódáró az [[Indus-völgyi civilizáció]] központja volt. A lelőhelyre csak későn, 1922-ben bukkantak rá, az eddig feltárt terület nagysága eléri a 2,5 négyzetkilométert. A hatalmas kiterjedésű város az indiai [[szubkontinens]] legősibb és legjobb állapotban megőrzött romvárosa és a világ egyik legrégebbi fejlett társadalmának tanúja. A magaslaton fekvő fellegvár, a sánc és az alacsonyabban fekvő szabályosan megtervezett város lakosságát harmincötezer főre becsülik. A település a korai várostervezés egyik legfontosabb példája és jelentős hatást gyakorolt az indiai félsziget későbbi városainak kialakulására. Lakói cserekereskedelmet folytattak többek között az [[Ókori Egyiptom]]mal és a [[mezopotámia]]i térséggel. Az ásatások során kiderült, hogy a településen nem alakultak ki jelentős vagyoni különbségek, nem épültek fényűző paloták, vagy uralkodói rezidenciák. Helyettük téglából készült lakóházakat és nagyméretű középületeket emeltek. Ezek közül a legfontosabbak a „Nagy Fürdő” és a „Magtár” a nyugati alsóváros területén. || kulturális ||1980 ▼

| [[Takszila]] || [[Kép:Taxila Pakistan juillet 2004.jpg|150px]] ||Az Észak-Pakisztánban fekvő Takszila, a [[Gandhára|Gandhárai Birodalom]] egykori fővárosa a [[Kína|Kínát]] a nyugati világgal összekötő [[selyemút]] egyik ága mentén épült. Romjai három település maradványait foglalják magukba, Szaraikala sírdombjait, Szirkap falait, és Szirszuk város romjait. A feltárt épületrészek az [[I. e. 5. század|i. e. 5.]] és az [[2. század|i. sz. 2. század]] közé datálhatók és kiválóan érzékeltetik hogyan fejlődött egy település az [[Indus]] völgyében. Szirkap a gréko-baktriai korszakból származik, Szirszukot pedig a [[Kusán Birodalom|kusánok]] uralkodója, [[Kudzsula Kadhiszész|Kadphiszész]] alapította az i. sz. 1. században. A hagyomány szerint a [[Asóka|Nagy Asóka]] a [[Maurja Birodalom|Maujra-dinasztia]] nagy hatalmú uralkodója, aki egy időben Takszila kormányzója volt itt tért át a [[buddhizmus]]ra. A település fejlődésére [[Perzsa Birodalom|Perzsia]], [[Ókori Görögország|Görögország]] és [[Közép-Ázsia]] is nagy hatást gyakorolt. Az. [[i. e. 3. század]]tól az i. sz. 2. századig a buddhista műveltség egyik jelentős kulturális központja volt. A [[gandhárai művészet]]re jellemző stílusjegyek a buddhizmus, valamint a görög és az észak-indiai kultúra kölcsönös egymásra hatásának következtében alakultak ki. || kulturális || 1980 ▼

| [[Takht-i-Bahi]] és [[Sahr-i-Bahlol]] || [[Kép:Takht Bhai.jpg|150px]] ||Az Észak-Pakisztánhoz tartozó Szvat-völgyben található világörökségi helyszín két részből áll és a Takht-i-Bahi kolostor, valamint a közelében fekvő kisebb erőd, Sahr-i-Bahlol romjait foglalja magába. A kolostor a gandhárai korszak egyik jelentős központja volt, ami az i. sz. 1. és 4. század között élte virágkorát. Az ásatások során kiderült, hogy a helyén már az i. e. 1. században is volt egy település, de a hely csak később indult fejlődésnek amikor a térségben a [[buddhizmus]] lett az uralkodó vallás. A ma is látható legrégebbi épületelemek a [[7. század]]ból származnak. A kolostor épületegyüttese négy részből állt össze, a [[Sztúpa|Sztúpák]] udvara, ahol falfülkékben [[Gautama Sziddhártha|Buddha]]-szobrokat helyeztek el, a kolostoregyüttes korai része egy udvarral és körben kialakított cellákkal, ahol a szerzetesek éltek, a templom, udvarának közepén egy központi sztúpával és a [[Tantra|tantrikus]] kolostoregyüttes egy nyitott udvarral és sötét cellákkal. Az erőd romjai körülbelül ugyanarra a korra datálhatók, mint a kolostor maradványai. || kulturális || 1980 ▼