„Panama világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Adatok bővítése, csinosítás
Adatok bővítése, csinosítás
45. sor:
|A Talamanca Természetvédelmi Terület Costa Rica és [[Panama]] közös világörökségi helyszíne. A [[Kordillerák]] részét képező [[Talamanca-hegység]] [[Közép-Amerika]] legmagasabb és legősibb nem [[Tűzhányó|vulkanikus]] eredetű hegyvonulata. A 8000 négyzetkilométeres természetvédelmi terület nagyobbik felét a 25000 évvel ezelőtti utolsó jégkorszak óta [[trópusi esőerdő]] borítja, ami azóta zavartalanul fejlődik. A táj változatos, megtalálható benne síkvidéki trópusi esőerdő, köderdő, szubalpesi bozótos, tölgyerdő, lápvidékek, jégkorszaki tavak, és magaslati mocsarak. Állat- és növényvilága rendkívül változatos, ez köszönhető a többféle éghajlatnak, a változó tengerszint feletti magasságnak (a park legmagasabb pontjai 3800 méter fölött vannak), valamint annak, hogy [[Észak-Amerika|Észak-]] és [[Dél-Amerika]] találkozási pontjánál helyezkedik el. Többféle faj él benne mint a világ bármelyik másik ekkora védett területén. Az [[állatok]] közül 200 emlősfaj megtalálható itt, köztük Amerika összes [[vadmacska]] fajtája többek között a puma, a [[Ocelot|párducmacska]] és a [[jaguarundi]], a puma közeli rokona. A park területe már évezredek óta lakott, de tervszerű [[régészet]]i feltárást eddig keveset végeztek. Jelenleg a Panama és Costa Rica közötti együttműködés eredményeként a bennszülött teribe, guaymi bribi és cabécar törzsek mintegy 10000 tagja él a védett területen őseik hagyományos életmódját folytatva.
|}
{| {{széptáblázat}}
 
|[[Panamá Viejo]] lelőhelye és [[Panamaváros]] történelmi negyede || [[kép:Torre de la Catedral en Panamá La Vieja.jpg|150px]] ||A [[Csendes-óceán]] partján fekvő Panama Viejót 1519-ben alapította Pedreirás Dávila [[konkvisztádor]], és a település az [[Andok]]ból érkező nemesfém kereskedelmének egyik központja lett. További jelentőségét kikötője és az itt felállított királyi bíróság adta, közigazgatási és egyházmegyei központ volt, viszont kedvezőtlen éghajlata miatt fejlődése egy ponton megrekedt így nem válhatott egy [[Guatemalaváros]]sal vagy [[Bogotá]]val összevethető várossá. Fénykorában lakosainak száma elérhette a 10000 főt. 1672-ben [[Henry Morgan]] [[wales]]i kalóz támadásakor a településen tűzvész pusztított, ezután elnéptelenedett és 8 kilométerrel távolabb, egy jobban védhető területen építették újjá. Ez a mai Panamaváros történelmi központja. Mindkét város [[európa]]i elrendezésű, egyenes utakkal és tágas közterekkel. Az új központ a [[kalifornia]]i [[aranyláz]]nak köszönhetően a [[19. század]]ban is virágzott. A régi város régészeti helyszíne ma emlékhely, legfontosabb részei a katedrális, templomok, a városháza, a vízvezeték rendszer és a lakóházak maradványai. Az új város [[17. század|17.]] és a 19. század közötti építészetében keverednek a [[Spanyolország|spanyol]], a [[Franciaország|francia]] és az [[Amerika (szuperkontinens)|amerikai]] [[építészet]]i stílusok. Figyelemre méltó épületei az [[Hajó (építészet)|öthajós]] székesegyház, a La Merced- és a San Francisco-kolostor, valamint a főútra, az Avenida Centrálra néző elegáns homlokzatok. || kulturális ||1997
|-
|rowspan="5"| [[Kép:Torre de la Catedral en Panamá La Vieja.jpg |250px]]
| [[Coiba Nemzeti Park]] és annak különleges tengeri övezete || [[kép:Lutjanus viridis.jpg |150px]] || A Panama partjaitól délnyugatra fekvő 4000 négyzetkilométer összterületű világörökségi helyszínhez maga a [[Coiba-sziget]], harmincnyolc kisebb sziget és az ezeket körülvevő tengeri övezetek tartoznak. Ezt a térséget eddig megkímélték az [[El Niño]] viharai és hőmérséklet ingadozásai, ezenkívül védett a hideg szelektől is. A szigetek évezredek óta nem tartoznak a szárazföldhöz, ezért trópusi esőerdeiben egyedülálló fajok és alfajok élnek itt. Ezek közé tartozik a [[coibai aguti]], illetve sok [[Bőgőmajomformák|bőgőmajom-]], [[Oposszumok|oposszum-]], és [[fehérfarkú szarvas]]alfaj. Az elszigeteltség miatti új fajokat eredményező [[evolúció]]s folyamatokat természettudósok tanulmányozzák, a terület egyfajta természetes laboratóriumnak tekinthető. A természetvédelmi terület más veszélyeztetett állatoknak is élőhelyet biztosít, közülük a [[karvalysas]] az ország többi részén már kihalt. A part melletti vizek állatvilága is rendkívül gazdag, itt található a második legnagyobb [[Virágállatok|korallzátony]] a Csendes-óceán középső-keleti részén. Az itteni tengeröblök jellegzetes állatai az [[Rájaalakúak|óriásráják]] és több [[Cápák|cápafaj]], valamint Csendes-óceán keleti régiója felől érkező nyíltvízi [[halak]] és tengeri [[emlősök]]. || természeti || 2005
| ''' [[Panamá Viejo]] lelőhelye és [[Panamaváros]] történelmi negyede '''
|-
| 1997, kiterjesztés: 2003
|-
| Kulturális (II)(IV)(VI)
|-
| Védett terület: 54,7 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/790 790]
|-
|[[Panamá Viejo]] lelőhelye és [[Panamaváros]] történelmi negyede || [[kép:Torre de la Catedral en Panamá La Vieja.jpg|150px]] ||A [[Csendes-óceán]] partján fekvő Panama Viejót 1519-ben alapította Pedreirás Dávila [[konkvisztádor]], és a település az [[Andok]]ból érkező nemesfém kereskedelmének egyik központja lett. További jelentőségét kikötője és az itt felállított királyi bíróság adta, közigazgatási és egyházmegyei központ volt, viszont kedvezőtlen éghajlata miatt fejlődése egy ponton megrekedt így nem válhatott egy [[Guatemalaváros]]sal vagy [[Bogotá]]val összevethető várossá. Fénykorában lakosainak száma elérhette a 10000 főt. 1672-ben [[Henry Morgan]] [[wales]]i kalóz támadásakor a településen tűzvész pusztított, ezután elnéptelenedett és 8 kilométerrel távolabb, egy jobban védhető területen építették újjá. Ez a mai Panamaváros történelmi központja. Mindkét város [[európa]]i elrendezésű, egyenes utakkal és tágas közterekkel. Az új központ a [[kalifornia]]i [[aranyláz]]nak köszönhetően a [[19. század]]ban is virágzott. A régi város régészeti helyszíne ma emlékhely, legfontosabb részei a katedrális, templomok, a városháza, a vízvezeték rendszer és a lakóházak maradványai. Az új város [[17. század|17.]] és a 19. század közötti építészetében keverednek a [[Spanyolország|spanyol]], a [[Franciaország|francia]] és az [[Amerika (szuperkontinens)|amerikai]] [[építészet]]i stílusok. Figyelemre méltó épületei az [[Hajó (építészet)|öthajós]] székesegyház, a La Merced- és a San Francisco-kolostor, valamint a főútra, az Avenida Centrálra néző elegáns homlokzatok. || kulturális ||1997
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép: Lutjanus viridis.jpg |250px]]
| ''' [[Coiba Nemzeti Park]] és annak különleges tengeri övezete '''
|-
| 2005
|-
| Természeti (IX)(X)
|-
| Védett terület: 270 125 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/1138 1138]
|-
| [[Coiba Nemzeti Park]] és annak különleges tengeri övezete || [[kép:Lutjanus viridis.jpg |150px]] || A Panama partjaitól délnyugatra fekvő 4000 négyzetkilométer összterületű világörökségi helyszínhez maga a [[Coiba-sziget]], harmincnyolc kisebb sziget és az ezeket körülvevő tengeri övezetek tartoznak. Ezt a térséget eddig megkímélték az [[El Niño]] viharai és hőmérséklet ingadozásai, ezenkívül védett a hideg szelektől is. A szigetek évezredek óta nem tartoznak a szárazföldhöz, ezért trópusi esőerdeiben egyedülálló fajok és alfajok élnek itt. Ezek közé tartozik a [[coibai aguti]], illetve sok [[Bőgőmajomformák|bőgőmajom-]], [[Oposszumok|oposszum-]], és [[fehérfarkú szarvas]]alfaj. Az elszigeteltség miatti új fajokat eredményező [[evolúció]]s folyamatokat természettudósok tanulmányozzák, a terület egyfajta természetes laboratóriumnak tekinthető. A természetvédelmi terület más veszélyeztetett állatoknak is élőhelyet biztosít, közülük a [[karvalysas]] az ország többi részén már kihalt. A part melletti vizek állatvilága is rendkívül gazdag, itt található a második legnagyobb [[Virágállatok|korallzátony]] a Csendes-óceán középső-keleti részén. Az itteni tengeröblök jellegzetes állatai az [[Rájaalakúak|óriásráják]] és több [[Cápák|cápafaj]], valamint Csendes-óceán keleti régiója felől érkező nyíltvízi [[halak]] és tengeri [[emlősök]]. || természeti || 2005
|}
 
==Elhelyezkedésük==
{{Pozíciós térkép