„Apollo–14” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
149. sor:
''Oké, Al a felszínen van. Hosszú volt az út, de itt vagyunk'' – ezekkel a szavakkal lépett a holdfelszínre Alan Shepard, nem is túl burkolt utalást téve arra, hogy 9 év 10 hónap és 10 nap telt el azóta, hogy a Mercury-Redstone–3-mal fenn járt az űrben. A szintén hagyományos biztonsági mintavétel ideje alatt Ed Mitchell is lemászott a holdkompból a felszínre. Közben Shepard szűnni nem akaró csodálattal a látottakat írta le az irányításban ülő tudósokkal. Ahogy az Apollo–12 idején a Surveyor–3, úgy most a Cone kráter volt a fontos, hogy lássák az expedíció legfőbb célpontját. Az űrhajósok nézőpontjából az egykori meteorit által vájt és a széleinél feltúrt kráter a síkságon emelkedő dombként jelent meg Shepardék előtt.
 
[[File:Astronaut Edgar D. Mitchell.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Edgar mitchell pózol az amerikai zászlóval]]
Az első műveletek a holdkomp közvetlen környezetében kezdődtek. Elsőként a parancsnok és a holdkomp pilóta a nagy, esernyő alakú S-sávú [[antenna|antennát]] állította fel, amelyen keresztül lehetővé vált nagyobb mennyiségű adat (pl. [[tévé]]adás) küldése a Föld felé. A művelet során az egyébként önműködően nyíló antennatányér beakadt, ezért kézzel kellett kinyitni. A következő feladat a tévékamera felállítása volt, amilyennel már az Apollo–12-n is megpróbálkoztak. A művelet azonban kísértetiesen hasonlóan alakult, mint az előző – sikertelen – alkalommal. Az űrhajósok kiszedték a kamerát a holdkomp csomagteréből, majd a felállítási helyre vitték, ahol véletlenül vagy a nap, vagy a holdkomp aranyszínű fóliával bevont oldaláról visszaverődő reflexió felé fordították a kamerát, amelynek ettől a fényérzékeny [[elektroncső|elektroncsöve]] kiégett. Ezzel az Apollo-program holdfelszíni tévéadás próbálkozásainak vége is szakadt. Harmadikként a holdkomp mellett felállítandó és hazainduláskor magukkal hazahozandó napszél mérő fólia felállítása következett. És végül, mielőtt a legnagyobb feladatot jelentő műszerállomás felállítására indultak volna a hagyományos szimbolikus tevékenység, az USA zászlajának felállítása következett. A zászlót könnyedén leszúrták, majd Shepard parancsnok pózolt a lobogó előtt, miközben Mitchell fényképeket készített az ünnepélyes aktusról.<ref name="USRA_Ap_14_SurfOp">{{cite web|url=https://www.lpi.usra.edu/lunar/missions/apollo/apollo_14/surface_opp/|title=Apollo Missions – Apollo 14 – Surface Operations Overview|author=|language=angol|publisher=Lunar and Planetary Isntitute|accessdate=2019-11-07}}</ref>
 
Az első műveletek a holdkomp közvetlen környezetében kezdődtek. Elsőként a parancsnok és a holdkomp pilóta a nagy, esernyő alakú S-sávú [[antenna|antennát]] állította fel, amelyen keresztül lehetővé vált nagyobb mennyiségű adat (pl. [[tévé]]adás) küldése a Föld felé. A művelet során az egyébként önműködően nyíló antennatányér beakadt, ezért kézzel kellett kinyitni. A következő feladat a tévékamera felállítása volt, amilyennel már az Apollo–12-n is megpróbálkoztak. A művelet azonban kísértetiesen hasonlóan alakult, mint az előző – sikertelen – alkalommal. Az űrhajósok kiszedték a kamerát a holdkomp csomagteréből, majd a felállítási helyre vitték, ahol véletlenül vagy a [[nap]], vagy a holdkomp aranyszínű fóliával bevont oldaláról visszaverődő reflexió felé fordították a kamerát, amelynek ettől a fényérzékeny [[elektroncső|elektroncsöve]] kiégett. Ezzel az Apollo-program holdfelszíni tévéadás próbálkozásainak vége is szakadt. Harmadikként a holdkomp mellett felállítandó és hazainduláskor magukkal hazahozandó napszél mérő fólia felállítása következett. És végül, mielőtt a legnagyobb feladatot jelentő műszerállomás felállítására indultak volna a hagyományos szimbolikus tevékenység, az [[USA]] zászlajának felállítása következett. A zászlót könnyedén leszúrták, majd Shepard parancsnok pózolt a lobogó előtt, miközben Mitchell fényképeket készített az ünnepélyes aktusról, később pedig helyet cseréltek.<ref name="USRA_Ap_14_SurfOp">{{cite web|url=https://www.lpi.usra.edu/lunar/missions/apollo/apollo_14/surface_opp/|title=Apollo Missions – Apollo 14 – Surface Operations Overview|author=|language=angol|publisher=Lunar and Planetary Isntitute|accessdate=2019-11-07}}</ref>
A feladat azonban az előző repüléshez hasonlóan először a magukkal hozott műszeregység, az ALSEP felállítása volt. Ehhez előbb elővették az újításnak szánt kézikocsit, a MET-et – az űrhajósszleng szerint „riksát” –, amelyre felpakolva a műszereket, a holdkomptól viszonylag nagyobb távra szállíthatták el nagyobb erőfeszítés nélkül a terheket (a későbbi felszállás során a hajtómű gázsugara kárt tehetett volna a műszerekben, ezért, hogy a távozásuk után is működőképes maradjon a tudományos állomás, ki kellett vonni a hajtómű hatóköréből). A kocsit Mitchell húzta, Shepard pedig a felállítási helyet kereste, de a feladat váratlanul nehéznek bizonyult, többször is meg kellett állni.
 
A feladat azonban az előző repüléshez hasonlóan először a magukkal hozott műszeregység, az ALSEP felállítása volt. Ehhez előbb elővették az újításnak szánt kézikocsit, a MET-et – az űrhajósszleng szerint „riksát” –, amelyre felpakolva a műszereket, a holdkomptól viszonylag nagyobb távra szállíthatták el nagyobb erőfeszítés nélkül a terheket (a későbbi felszállás során a hajtómű gázsugara kárt tehetett volna a műszerekben, ezért, hogy a távozásuk után is működőképes maradjon a tudományos állomás, ki kellett vonni a hajtómű hatóköréből). A kocsit Mitchell húzta, Shepard pedig a felállítási helyet kereste, de a feladat váratlanul nehéznek bizonyult, többször is meg kellett állni.
 
A holdséta során felállított, 7 műszerből álló [[ALSEP]] műszercsomag:<ref name="USRA_Ap_14_ScEx">{{cite web|url=https://www.lpi.usra.edu/lunar/missions/apollo/apollo_14/experiments/|title=Apollo Missions – Apollo 14 – Science Experiments|author=|language=angol|publisher=Lunar and Planetary Isntitute|accessdate=2019-11-04}}</ref>