„II. János Pál pápa” változatai közötti eltérés

[[1981]]. [[május 13.|május 13-án]] egy [[Törökország|török]] férfi, [[Mehmet Ali Ağca]] rálőtt II. János Pálra, amit a pápa csodás módon túlélt. Egyes feltevések szerint a [[Bulgária|bolgár]] titkosszolgálat, végső soron pedig a [[Szovjetunió]] állt a merénylet mögött,<ref>[http://www.dw-world.de/dw/article/0,1564,1538173,00.html Stasi Files Implicate KGB in Pope Shooting], Deutsche Welle, 2005. április 1. (letöltve: 2006. december 19.)</ref> mivel tartott a pápával szoros kapcsolatban álló lengyel [[Szolidaritás Független Szakszervezet|Szolidaritás]] mozgalomtól. A pápa később meglátogatta merénylőjét a börtönben és megbocsátott neki. Ağcát [[Olaszország]]ban 30 év börtönbüntetésre ítélték,<ref>[http://ujember.katolikus.hu/Archivum/000625/0104.html Ali Agca kegyelmet kapott] {{Wayback|url=http://ujember.katolikus.hu/Archivum/000625/0104.html# |date=20070606221817 }}, Új Ember, 2000. június 25. (letöltve: 2006. december 19.)</ref> de [[2000]]-ben a pápa közbenjárására kegyelmet kapott. Innen [[Törökország]]ba vitték, ahol újra börtönbe került korábban elkövetett bűncselekményekért.<ref>[http://www.origo.hu/nagyvilag/20050405aliagca.html Ali Agca nem vehet részt a pápa temetésén], origo, 2005. április 5. (letöltve: 2006. december 19.)</ref> [[2006]] januárjában szabadon engedték,<ref>[http://www.cbc.ca/world/story/2006/01/08/pope-gunman060108.html Turk who tried to kill Pope in 1981 to be released on Thursday], CBC News, 2006. január 8. (letöltve: 2006. december 19.)</ref> de ez később tévedésnek bizonyult, így vissza kellett térnie a börtönbe.<ref>[http://www.rtl.be/Site/Index.aspx?LG=1&PageID=209&ArticleID=55673 Retour de Mehmet Ali Agca en prison] {{Wayback|url=http://www.rtl.be/Site/Index.aspx?LG=1&PageID=209&ArticleID=55673# |date=20070620231742 }}, RTL Belgique, 2005. január 21. (letöltve: 2006. december 19.)</ref> A [[Vatikán]] álláspontja szerint a [[fátimai titkok]] közül a harmadik, melyet csak [[2000]]-ben hoztak nyilvánosságra, ezt a merényletet jövendölte meg.<ref>[[Hittani Kongregáció]]: [http://www.katolikus.hu/roma/fatima.html Fatima üzenete] {{Wayback|url=http://www.katolikus.hu/roma/fatima.html# |date=20080329224544 }}, katolikus.hu, 2000. augusztus 11. (letöltve: 2006. december 19.)</ref>

[[március 31.|Március 31-én]] egy [[fertőzés]] következtében belázasodott, de kérésére nem vitték kórházba, mert a Vatikánban szeretett volna meghalni. Április elsején állapota egyre rosszabbodott. Ugyanezen a napon szívrohamot is kapott.<ref>[http://news.bbc.co.uk/1/hi/world/europe/4399189.stm Frail Pope suffers heart failure], BBC NEWS, 2005. április 1. (letöltve: 2006. december 19.)</ref> Délután öt óra körül elveszítette az eszméletét, és [[április 2.|április 2-án]] 21 óra 37 perckor elhunyt. A halálhírt [[Joaquín Navarro-Valls]] vatikáni szóvivő jelentette be.<ref>[http://www.vatican.va/gpII/bulletin/B0183-XX.01.pdf A Vatikán sajtóközleménye]: ''„Il Santo Padre è deceduto questa sera alle ore 21.37 nel Suo appartamento privato.”'' 2005. április 2. (letöltve: 2006. december 19.)</ref> Temetésére [[április 8.|április 8-án]] került sor a vatikáni [[Szent Péter-bazilika|Szent Péter-bazilikában]]. A szertartást a bíborosi testület dékánja, [[XVI. Benedek pápa|Joseph Ratzinger]] vezette. Ezen a napon Rómába mintegy 5 millió ember látogatott el, hogy megnézze a pápa temetését.<ref>{{Cite journal|title=Pope John Paul II|url=https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Pope_John_Paul_II&oldid=923634137|journal=Wikipedia|date=2019-10-29|language=en}}</ref>