„Szivárványkígyó” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
42. sor:
|''Wonambi'' és [[erszényesoroszlán]] harca]]
 
A walmadjari nép szerint a Szivárványkígyó egyik megjelenési formája a természetben a [[szőnyegmintás piton]].<ref name=Climate /> Ezen kívül, esetenként, négy további kígyót azonosítanak a Szivárványkígyóval: az [[ametisztpiton]], a [[tajpán]], az [[szemölcsös kígyófélék|ausztrál szemölcsös kígyó]], és leginkább a [[barna vízipiton]] egyaránt a Szivárványkígyóval összefüggésbe hozott tulajdonságokkal bír .<ref>{{cite web|title=Rainbow Serpent|url=http://education.nationalgeographic.com/education/media/rainbow-serpent/?ar_a=1|website=National Geographic|publisher=Public Television's Wild Chronicles|accessdate=5 April 2013}}</ref> [[Queensland]]ben például olyan kígyókövületre bukkantak, amelyről feltételezhető, hogy az eredeti mítosznak alapot adó egykori óriáskígyók családjához tartozott.<ref name=Anderson>{{cite journal|last=Anderson|first=Sallie|title=Rejecting the Rainbow Serpent: An Aboriginal Artist's Choice of the Christian God as Creator|journal=Australian Journal of Anthropology|date=December 2001|volume=12|issue=3|pages=291–301|doi=10.1111/j.1835-9310.2001.tb00078.x}}</ref> A ''[[Wonambi]]'' megnevezésnév tulajdonképpen egy, két óriáskígyófajból álló [[nemzetség (rendszertan)| nemzetség]] megnevezése. Ezek a [[faj]]ok nem a [[pitonfélék]]hez tartoztak, mint egyébként Ausztrália többi, a ''[[Morelia (hüllőnem)|Morelia]]'' nemzetséghez sorolt óriáskígyói, hanem azokat jelenleg a ''[[Madtsoiidae]]'' család tagjainak tekintik, mely a világ más részein mintegy 55 millió évvel ezelőtt kihalt. Az őslakosok szerint e kígyó fejét és pofáját „szőr” övezi.
 
== Szerepe a hagyományos kultúrában ==
 
A Szivárványkígyóval kapcsolatos, nemzedékről nemzedékre szálló történetek mellett a Szivárványkígyót mind a mai napig – esetenként szertartásokon – istenként tisztelik, továbbá művészeti alkotások és [[dal|dalok]], illetve ma is élő hagyományok formájában a kultúrában is megjelenik.<ref name=Grove />
A Szivárványkígyó áll több ősi, ma is gyakorolt rituálé középpontjában.<ref name=Grove /> A Wawalag nővérekhez kötődő mítosz a menstruáció fontosságát emeli ki, és a Kunapipi istennővel összefüggő vérrítus kialakulásának az alapját képezi. Ennek körében az ausztrál őslakosok [[allegória|allegorikusan]], [[tánc]] és [[pantomim]] formájában újrateremtik a Wawalag nővéreket felfaló Szivárványkígyót, így maga a rituálé termékenységi szertartásnak is tekinthető.<ref name=Grove />
 
A menstruáció számos ausztrál őslakos kultúrában szent, mert azzal válik a nő képessé új élet világra hozására, azaz attól kezdve a nő tulajdonképpen a Szivárványkígyó teremtő képességével bír.<ref name=Grove /> Éppen ezért ebben a szent folyamatban a férfiak megsebzik magukat, a karon vagy [[hímvessző]]n öncsonkítást végeznek, és hagyják a vérüket saját, illetve egymás testén végigfolyni, a vért esetleg bejuttatják a nő [[méh (anatómia)|méhébe]].<ref name=Grove /> Előfordul, hogy a két nem ceremoniális egyesülése jeleként a férfiak saját vérüket a női menstruációs vérrel elegyítik.<ref name=Grove />
 
A legkorábbi ismert Szivárványkígyó-sziklarajz több mint 6000 évesre tehető.<ref name=Grove /> A termékenységgel való kapcsolata miatt a Szivárványkígyót gyakorta ábrázolják [[hüvely|vaginaként]], vagy éppen a női hüvelyt Szivárványkígyóként.<ref name=Grove /> Egyes [[sziklarajz]]okon a Szivárványkígyó nyitott szájjal és kinyújtott nyelvvel jelenik meg, ami a hüvelynyílást és az abból kiáramló menstruációs vért jeleníti meg.<ref name=Grove />
 
A Szivárványkígyó egyúttal gyógyítónak is tekintik, amely a megfelelő rituálén keresztül képes saját gyógyítói tulajdonságait átadni az embereknek.<ref name=Petitjean>{{cite journal|last=Petitjean|first=Georges|title='Casting Ahead Serpent-fashion': The Rainbow Serpent in Australia|journal=Dangerous and Divine: The Secret of the Serpent|year=2012|pages=172–181|editor1-first=Wouter|editor1-last=Welling}}</ref>
 
== Lásd még ==