„Lingua franca” változatai közötti eltérés

A '''''lingua franca''''', vagymás néven '''''franco''''' vagy '''''sabir''''' a [[Földközi-tenger]] körzetében használt [[kevert nyelv]] volt, amely [[közvetítőnyelv]]ként szolgált főleg [[kikötő]]kben. Egyes feltevések szerint már a [[keresztes hadjárat]]ok idejében jelent meg ([[11. század|11]]–[[13. század]]), de főleg abban a időszakban terjedt el, amikor [[Velencei Köztársaság|Velence]] és [[Genovai Köztársaság|Genova]] uralták [[Gazdasági rendszer|gazdaságilag]] a térséget (13. század), és használata a [[19. század]] közepéig tartott.<ref name="bussmann_687">Bussmann 1998, 687. o.</ref><ref name="iarteva">Jarceva 1990, [http://tapemark.narod.ru/les/267c.html '''Ли́нгва фра́нка'''] (Lingua franca) szócikk.</ref><ref name="sala_281">Sala 1989, 281. o.</ref> Főleg [[európa]]i [[kereskedő]]k használták [[Törökök|török]] és [[Arabok|arab]] partenereikkel,<ref name="iarteva"/> de [[Vízi közlekedés|tengerészek]] is, valamint [[Franciák|francia]] [[Diplomata|diplomaták]] az [[algír]]i és [[tunisz]]i elöljárókkal a francia megszállás előtt.<ref name="sala_281"/> Elsajátították olyan [[keresztény]]ek is, akiket [[magreb]]i [[muzulmán]] [[Kalózkodás|kalózok]] fogtak el és [[Rabszolga|rabszolgákként]] adtak el ezeken a területeken. Ezen a nyelven kommunikáltak velük a fogvatartóik.<ref>''Dictionnaire de la langue franque'' (A ''lingua franca'' szótára), 5. o.</ref><ref>Egy ilyen fogoly, Emanuel d’Aranda, szabadulása után könyvet írt fogságáról, amelyben megemlítette a ''lingua francá''t és néhány szót idézett belőle. Címe [https://books.google.fr/books?id=cL4WAAAAQAAJ&pg=PA135#v=onepage&q&f=false ''Relation de la captivité et liberté du sieur Emanuel d’Aranda, jadis esclave à Alger''] (Emanuel d’Aranda úr, egykor algíri rabszolga elbeszélése fogságáról és szabadulásáról). 3. kiadás. Bruxelles: Jean Mommart. 1662.</ref>

MindkétÚgy a ''lingua franca'', mint a ''sabir'' elnevezés tágabb értelmezést is kapott, beleértve [[nyelvészet]]i szakszavakként is. A ''lingua franca'' szókapcsolat általánosan „közvetítőnyelv” jelentéssel is használatos, azaz különböző [[anyanyelv]]ű beszélők közötti [[kommunikáció]]ban használt nyelvet is jelent, beleértve ha nem kevert nyelv.<ref name="kalman_35"/><ref name="bussmann_687"/><ref name="crystal_282">Crystal 2008, 282. o.</ref><ref name="dubois_285">Dubois 2002, 285. o.</ref><ref>Constantinescu-Dobridor, [https://dexonline.ro/definitie-dtl/LINGUA%20FRANCA '''lingua franca'''] szócikk.</ref> A [[Francia nyelv|francia]] nyelvészetben a ''sabir'' terminust használják „közvetítőnyelv” jelentéssel is, de csak kevert nyelvet értenek alatta. Ugyanakkor a francia köznyelvben [[pejoratív]] jelentése van, egymástól elütő elemekből álló, nehezen érthető nyelvezetet neveznek így.<ref>TLFi, [https://www.cnrtl.fr/definition/sabir '''sabir'''], szócikk, C pont.</ref>

Egyes szerzők úgy tekintik, hogy a ''lingua franca'' az első dokumentált [[pidzsin]],<ref>Például Bussmann 1998 (687. o.).</ref> mégpedig az egyetlen [[Újlatin nyelvek|újlatin]] pidginpidzsin, olyan értelemben, hogy [[szókészlet]]e főleg újlatin.<ref name="sala_281"/> Viszont mások szerint különbözik a pidzsinektől,<ref>Például Bidu-Vrănceanu 1997 szerint (425. o.).</ref> amelyek rendszerint csak két nyelv között keletkeznekkeletkeztek, vagy olyanok között, amelyeknek csak egy szupersztrátum nyelvük volt.<ref>Crystal 2008, 369. o.</ref>

A ''lingua francá''ra elsősorban az jellemző, hogy viszonylag sok nyelvből származik a szókészlete, és közöttük nem lehet csak egyet szupersztrátumként azonosítani. TöbbnyireInnen származik a francia nyelvészetben a ''lingua franca'' másik nevének, a „szabir”-nak az általánosítása az ilyen típusú, és ezzel a pidzsinektől különböző nyelvekre.<ref name="dubois_415">Dubois 2002, 415. o.</ref> A ''lingua francá''nak többnyire újlatin nyelvekből vannak a [[Szó|szavai]], mindenekelőtt az olaszból,<ref name="dubois_285"/><ref name="sala_281"/> de a spanyolból, a katalánból, az okcitánból, a [[Francia nyelv|franciából]] és a portugálból is.<ref name="bidu_425"/><ref name="dobridor_sabir"/> Vannak még [[Görög nyelv|görög]], [[Török nyelv|török]] és [[Arab nyelv|arab]] szavai is, amelyek [[Jövevényszó|jövevényszavaknak]] számítanak, amennyiben a ''lingua franca'' újlatin nyelvnek tekintett.<ref name="sala_281"/> Azonban [[szemantika]]i szempontból ez a szókészlet nagyon korlátozott, általában a [[kereskedelem]]re és a [[Vízi közlekedés|hajózásra]].<ref name="bidu_425"/><ref name="dobridor_sabir"/> Ezért a kereskedelmi nyelvek közé sorolják, olyan értelemben, mint a pidzsineket.<ref>Bussmann 1998, 687. és 1022. o.</ref>