„Magyarország” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.154.237 (vita) szerkesztéséről Tacsipacsi szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
65. sor:
}}
{{egyért3|Magyarország (egyértelműsítő lap)|A|Magyarország}}
Magyarország jelenlegi határai nagyjából egyeznek az [[1920]]-ban, az [[első világháború]]t lezáró [[trianoni békeszerződés]]ben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát.<ref>{{cite book| author = Richard C. Frucht| title = Eastern Europe: An Introduction to the People, Lands, and Culture| url = https://books.google.com/?id=lVBB1a0rC70C| date = 31 December 2004| publisher = ABC-CLIO| isbn = 978-1-57607-800-6| page = 360 }}</ref><ref>{{cite encyclopedia|title=Trianon, Treaty of|url=http://www.encyclopedia.com/doc/1E1-TrianonTr.html|encyclopedia=[[The Columbia Encyclopedia]]|year=2009}}</ref><ref>{{cite web | title= A Trianoni békeszerződés szövege (angol)| url= http://wwi.lib.byu.edu/index.php/Treaty_of_Trianon|accessdate=10 June 2009}}</ref>
A [[21. század]]ban Magyarország középhatalomnak minősül,<ref name="Solomon">Solomon S (1997) [http://www.issafrica.org/Pubs/Monographs/No13/Solomon.html South African Foreign Policy and Middle Power Leadership] {{webarchive |url=https://web.archive.org/web/20150426220103/http://www.issafrica.org/Pubs/Monographs/No13/Solomon.html |date=26 April 2015 }}, ''ISS''</ref><ref name="Higott-Cooper">{{cite journal|last1=Higgott|first1=Richard A.|last2=Cooper|first2=Andrew Fenton|title=Middle power leadership and coalition building: Australia, the Cairns Group, and the Uruguay Round of trade negotiations|journal=International Organization|date=1990|volume=44|issue=4|pages=589–632|doi=10.1017/S0020818300035414|jstor=2706854}}</ref> nominálisan számolva a világ [[Országok GDP szerinti listája (nominális)|55. legnagyobb gazdaságával]] rendelkezik, míg az [[Országok GDP szerinti listája (PPP)|50. vásárlóerő paritás alapján]], az [[IMF]] által vizsgált 191 országból. Az ország a világ 37. legnagyobb exportőre,<ref>{{cite web |url= https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2078rank.html |title= Country Comparison: Exports |work= [[The World Factbook]] |publisher= [[Központi Hírszerző Ügynökség|Central Intelligence Agency]] |accessdate= 2018-08-09}}</ref> az importőrök listáján pedig a 36. helyen áll.<ref>{{cite web |url= https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2087rank.html |title= Country Comparison: Imports |work= [[The World Factbook]] |publisher= [[Központi Hírszerző Ügynökség|Central Intelligence Agency]] |accessdate= 2018-08-09}}</ref> Magyarország gazdasága magas jövedelmű [[OECD]] gazdaságnak minősül,<ref>{{cite web |url= http://hvg.hu/gazdasag/20090910_IMF_magyarorszag_uzleti_kornyezet_rangsor |title= Magyarország visszacsúszott a Világbank "Doing Business" rangsorában |date= 2009-09-10 |publisher= HVG |accessdate= 2018-08-09}}</ref> és a világ [[Emberi fejlettségi index|nagyon magas emberi fejlettségi szintű]] országai közé tartozik.<ref>{{cite web |title= Human Development Report 2016 |url= http://hdr.undp.org/sites/default/files/2016_human_development_report.pdf |publisher= United Nations Development Programme |accessdate= 2018-01-04}}</ref> Polgárai számára általános [[Társadalombiztosítás|társadalom- és nyugdíjbiztosítási]] rendszert tart fenn, [[Egészségbiztosítás|ingyenes egészségügyi ellátással]] és az [[Magyarország oktatási rendszere|egyetemi szintig térítésmentes oktatással]]. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kifejezetten kedvezőnek mondhatóak: az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa,<ref>{{Cite web|url=https://www.numbeo.com/quality-of-life/rankings_by_country.jsp|title=Quality of Life Index by Country 2018|accessdate=2018-06-28|work=www.numbeo.com|language=angol}}</ref> 20. helyen áll a ''Jó Ország Index'' rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe),<ref>https://goodcountry.org/index/results</ref> 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában,<ref>Human Development Reports, ''[http://hdr.undp.org/en/statistics/understanding/indices Composite indices — HDI and beyond]'' (2018) 87</ref> 30. a ''Társadalmi Fejlettségi Index'' alapján,<ref>{{cite web|title=Social Progress Imperitive Website|url=https://www.socialprogressimperative.org/|publisher=Social Progress Imperitive|accessdate=30 October 2015|archiveurl=https://web.archive.org/web/20151029050923/http://www.socialprogressimperative.org/|archivedate=2015-10-29}}</ref> a világ 29. leginnovatívabb országa a ''Globális Innovációs Index'' felmérése szerint,<ref>https://www.globalinnovationindex.org/analysis-indicator</ref> és egyben a világ 14. legbiztonságosabb országa.<ref>[http://visionofhumanity.org/app/uploads/2017/06/GPI-2017-Report-1.pdf Global Peace Index 2017 - 15. hely (2016: 19. hely)]</ref> Magyarország közepesen [[korrupció|korrupt]] ország világviszonylatban, míg az Európai Unióban a második legkorruptabb.<ref>{{cite news|url=https://mno.hu/belfold/ti-magyarorszag-a-masodik-legkorruptabb-orszag-az-eu-ban-2449030|title=TI: Magyarország a második legkorruptabb ország az EU-ban|publisher=[[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|mno.hu]]|date=2018-02-21|accessdate=2018-07-04}}</ref> A [[Transparency International]] 180 országot rangsoroló indexében 45 pontot kapott 2017-ben, és ezzel az ország a 66. helyen áll. Az ország 2012-ben 55 pontot kapott.<ref>{{cite web|url=https://www.transparency.org/news/feature/corruption_perceptions_index_2017|title=Corruption Perceptions Index 2017|accessdate=2018-02-22|date=2018-02-21|publisher=[[Transparency International]]|language=angol}}</ref><ref>{{Cite web|url=https://index.hu/gazdasag/2018/02/21/ti_korrupcios_jelentes/|title=Magyarország már majdnem a legkorruptabb ország az EU-|accessdate=2018-02-22|date=2018-02-21|publisher=[[Index.hu]]}}</ref>
|