„Szepszis” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
60. sor:
Egyéb helyzetben a folyadékpótlással, a légzés segítésével illetve a beteg lefektetésével és lábánal fejmagasság fölé emelésével lehet segíteni a mentőszolgálat megérkezéséig.
==
{{idézet2|''A rozsdás vassal ejtett sérülés vérmérgezést okoz. így tanulta, így tudja csaknem minden laikus, pedig ez az állítás alapjában téves. A vasrozsdát már a rómaiak mérgesnek tartották s hogy az ételbe ne kerüljön, konyhakéseiket gyakran készítették clektrumból (arany+ ezüst). A vasrozsda nem mérges. Nagy mennyiségben a szervezetbe hozva, idézhet ugyan elő kellemetlen tüneteket, de oly bántalmakra, minőket közönségesen a rozsdának tulajdonítanak, sohasem vezet. A sérülést okozó rozsdás szerszám rendesen piszkos szerszám, még ha nem látszik is annak. Tele van baktériumokkal s különösen a gennyedést okozó kis golyó alakú baktériumokat (coccus) csaknem mindenkor megtaláljuk rajtuk. Ezek az u. n. vérmérgezés okozói. Behatolva, mintegy beoltva a sebbe, gyulladást idéznek elő. Lehet, hogy csak kis »gyűlés« lesz a bajból, de lehet, hogy a gyulladás kiterjedtebb, nagyobb lesz, a gennyedés nagy méreteket ölt.''
''A mendemondában tehát két adat téves. Nem a rozsda az ártalmas, hanem a baktériumok s nem igazi mérgezéssel, hanem fertőzéssel van dolgunk. Ezeknek a dolgoknak az ismerete óriási gyakorlati jelentőségű. Ezen alapszik az egész modem sebészeti és általában orvosi technika. Tudjuk, hogy az a kés, mely ragyogó tisztának látszik, az a kéz, mely közönséges értelemben ideális tiszta, telidesteli lehet a sebeket fertőző baktériumokkal. A magyar [[Semmelweis Ignác|Semmelweis]] és az angol [[Joseph Lister|Lister]] halhatatlan érdeme, hogy e dolgokra felhívták a figyelmet s új alapokra fektették a sebészetet és szülészetet.''|Dalmady Zoltán: Mendemondák a természettudomány köréből, 1909<ref>[http://mek.oszk.hu/12700/12721/12721.pdf Dalmady Zoltán: Mendemondák a természettudomány köréből, 1909]</ref>}}
|