„Csárda” változatai közötti eltérés

egy bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4C:1F64:ED00:4859:88AE:C039:5470 (vita) szerkesztéséről Burumbátor szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
'''Csárda''' szavunk szerb-horvát közvetítésű jövevényszó, amelynek végső forrása a perzsák ''čãrtãk'' ’négy oszlopon álló erkély’, ’négyszögletes szoba’ jelentésű szava. Eredetileg többféle építményt jelölt nyelvünkben is az átadó, közvetítő nyelvekhez hasonlóan. Elterjedésében, jelentésfejlődésében szerepe volt az oszmán-török előrenyomulásnak. Jelölte a török határon levő katonai, magas figyelőállomásokat, de volt szín, eresz, gazdasági épület, kukoricagóré jelentése is. Használatos volt a fahajókra épített bódék és a halászok gyékényből készített hajlékának, sátrának megjelölésére is. A moldvai magyar, [[csángó]] nyelvjárásból ''cserdák'' alakja is előfordult pitvar jelentéssel, ami talán a románoknál kimutatható ''tornác'', ''folyosó'' jelentésfejlődés hatását mutatja. A magyar nyelvbe bizonyosan kunyhó, kalyiba, bódé jelentéstartalommal került át.<ref>Magyar néprajzi lexikon</ref>
== Története ==
Csárda szavunkra 1755-től van adat. A csárdák eredetileg olyan helyeken álltak, ahol a pandúrok, rendőrök közigazgatás nehezen ellenőrizhették ezeket. A csárdákhoz sok romantikus, főleg [[betyár]]okkal kapcsolatos történet kapcsolódik. Rendszerint volt kocsiszínjük, szekérállásuk is a kocsik, szekerek számára és itt a lovak is pihenhettek. Lehetett saját birtoklású és bérelt. A tulajdonosok voltak a ''csárdások"''.
 
== Nevezetes csárdák ==