„Flis” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a spam link jelölése, egyéb apróság |
a karbonáthatár |
||
5. sor:
A flis nevet [[1827]]-ben [[Bernhard Studer]] [[svájc]]i használta először a földtani irodalomban. Az [[Alpok]] előterének homokkő pala sorozatait foglalta össze ezzel a névvel. Studer még úgy gondolta, hogy a flis a folyókból ülepedett le. A flis azonban jellemzően mélytengeri üledék, de ez csak jóval később derült ki.
Szemcsemérete változatos, az [[agyag]]tól a [[homok]]on keresztül a [[kavics]]ig terjedő. Az üledék mélytengeri aljzaton gyűlik össze, kevéssé mozgatott vízben. A felette lévő vízből meszes üledékek is belekerülhetnek, így [[márga|márgás]] ([[mészkő (kőzet)|mész]]tartalmú cementálóanyag), [[homokkő|homokköves]] vagy meszes-homokköves lehet. Nagyobb szemcseméretnél [[kavicskő|konglomerátum]] és [[törmelékkő|breccsa]] is képződik. Az [[iszapkő|aleurolitok]] és homokkövek egy része ilyen. Ha a [[karbonáthatár|mészhatár]] alá kerül, [[radiolarit|tűzkőgumós]] is lehet. [[Fosszília|Ősmaradványokat]] általában nem tartalmaz, de a márgás, agyagos réteglapokon időnként féregmászás nyomai láthatók, ezek a ''bioglifás kövek''.
Ha a szemcseméret osztályozott, gyakran periodikus rétegződésben települ; a különböző méretű zagyárak különböző mérettartományú szemcséket sodortak magukkal, valamint a zagyárból a kiülepedés sebessége is a szemcsemérettől függ. Ezért a zagyos réteg alján a nagyobb kavicsok és törmelékek (esetleg görgetegek) helyezkednek el, a réteg tetején található az agyag, közte az átmenet folytonos. A következő zagyárnál ugyanez ismétlődik, így az agyagra átmenet nélkül települ megint kavics. A tenger alatti [[hordalékkúp]]ok osztályozatlan flist hoznak létre.
| |||