„Románia vallási élete” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a [061] <ref> hibás központozással AWB
162. sor:
 
== Statisztikai adatok ==
Az EU Bizottság 2005-ös felmérése szerint a népesség 40%-a ateista vagy agnosztikus,<ref>{{CitWeb|url=http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_225_report_en.pdf|tit=Eurobarometer: Social values, Science and Technology|ann=2005|elér=2019-10-14|aurl=https://web.archive.org/web/20190915153006/http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_225_report_en.pdf|archd=2019-09-15}}</ref> de a lakosok többsége megtartja a főbb ünnepeket és [[szentség]]eket ([[keresztelés]], [[esküvő|házasságkötés]], [[temetkezés|temetés]], [[húsvét]]/[[pészah]], [[karácsony]], [[purim]] stb.), mivel ezek a rituális szokások a történelmi [[identitás]]uk részét képezik.<ref>{{CitLib |aut=Simona Nicoară |tit=O istorie a secularizării : de la “Cetatea lui Dumnezeu” la Cetatea Oamenilor |loc=Cluj |red=Accent |ann=2005|isbn=9789738445833|ser=Biblioteca de Antropologie Istorică}}</ref>.
 
2008-ban a román lakosság 19%-a jelölte meg a hitet a lehetséges négy válasz közül a következő kérdésre: "A következő értékek közül, melyik a legfontosabb az ön szerinti boldogsághoz?" Ez a harmadik legmagasabb arány a [[Ciprusi Köztársaság]] (27%) és [[Málta]] (26%) után, azonos helyen [[Törökország]]al. Az EU-27 átlaga 9% volt.<ref>{{CitWeb|url=http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/eb/eb69/eb69_values_en.pdf|tit=Eurobarometer 69|ann=2008|lun=11|elér=2019-10-14|aurl=https://web.archive.org/web/20160626004315/http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/eb/eb69/eb69_values_en.pdf|archd=2016-06-26}}</ref> A [[Open Society Foundations|Soros Alapítvány]] tanulmánya szerint az ország lakosságának több mint háromnegyede vallásosnak tartja magát, leginkább a vidékiek, a nők, az idősebbek és az alacsony jövedelműek. <ref name="soros">{{CitWeb |url=https://www.researchgate.net/publication/301295677_Atitudini_religioase_la_romani |tit=Atitudini religioase la români |red=Fundația Soros |aut=Raluca Popescu|ann=2011|elér=2019-10-14}}</ref>
326. sor:
Az országban 2 érseki tartományban 2 [[római katolikus egyház|római katolikus]] főegyházmegye és négy egyházmegye található;<ref name="RKH">{{CitWeb|tit=A Katolikus Egyház Hierarchiája Romániában|url=https://www.szatmariegyhazmegye.ro/a-katolikus-egyhaz-romaniaban/|red=Szatmári Római Katolikus Egyházmegye|elér=2019-10-20|aurl=https://web.archive.org/web/20190321095517/https://www.szatmariegyhazmegye.ro/a-katolikus-egyhaz-romaniaban/|archd=2019-03-21}}</ref> a legrégebbi a [[gyulafehérvári főegyházmegye]], amelyet [[I. István magyar király|Szent István]] alapított 1009-ben.<ref>{{CitWeb|tit=Az egyházmegye története|red=Gyulafehérvári római katolikus érsekség|url=https://ersekseg.ro/hu/egyhazmegye_tortenete|elér=2019-10-20|aurl=https://web.archive.org/web/20191013210453/https://ersekseg.ro/hu/egyhazmegye_tortenete|archd=2019-10-13}}</ref> Az [[Romániai örmény katolikus ordináriátus|örmény katolikus ordináriátus]] külön egyházmegyét alkot, de az élén álló apostoli kormányzó személye megegyezik a gyulafehérvári római-katolikus érsek személyével.<ref name="RKH"/>
A legtöbb római katolikus [[Erdély]]ben lakik (főképpen [[Hargita megye|Hargita]] és [[Kovászna megye|Kovászna]] megyékben), valamint egyes [[moldva]]i megyékben ([[Bákó megye|Bákó]], [[Neamț megye|Neamț]] és [[Iași megye|Iași]]).<ref>{{CitWeb|tit=Tab13. Populaţia stabilă după religie – judeţe, municipii, oraşe, comune|url=http://www.recensamantromania.ro/wp-content/uploads/2013/07/sR_TAB_13.xls|red=Institutul Naţional de Statistică|elér=2019-10-20|aurl=https://web.archive.org/web/20130921053537/http://www.recensamantromania.ro/wp-content/uploads/2013/07/sR_TAB_13.xls|archd=2013-09-21}}.</ref>.
 
A történelem folyamán a [[latin rítusú katolikus egyház]] tagjai főként [[romániai magyarok|magyarok]] és [[romániai németek|németek]]{{wd|Q700469}} voltak. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a magát katolikusnak valló {{szám|870774|személy}} 57,47%-a magyar, 34,14%-a román, 2,45%-a német és 2,39%-a cigány. Az országban lakó [[romániai horvátok|horvátok]]{{wd|Q5187245}} 97,69%-a, a [[romániai lengyelek|lengyelek]]{{wd|Q3395424}} 91,03%-a, az [[romániai olaszok|olaszok]]{{wd|Q1990195}} 76,52%-a, a [[csángók]] 68,62%-a, a [[romániai szlovákok|szlovákok]]{{wd|Q2989388}} 67,75%-a, a bolgárok 65,98%-a, a németek 59,16%-a és a magyarok 40,7%-a római katolikus. A románok közül csak 1,77%, a cigányok közül csak 3,35% római katolikus.<ref name="R2011"/>