„Arisztotelész” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
17. sor:
A [[görögország]]i Sztageira (ma: [[Sztágira]], [[Halkidikí]]) városában született, innen nyerte egyik állandó melléknevét: ''a S(z)tagirita (= „A sztagirai”).'' Nemcsak sok, modernnek tekintett tudományban jeleskedett és tett hozzá mindegyikhez valami értékeset, valami olyat, ami az illető ismeretterület felfogását, tárgyalását sokszor majdnem egy évezreden át meghatározta; nemcsak a [[filozófia|filozófiában]], a [[logika|logikában]], a [[nyelvészet]]ben, a [[biológia|biológiában]], a [[pedagógia|pedagógiában]], a [[politikatudomány]]ban sikerült maradandót alkotnia, de az [[irodalomelmélet]]ben és mi több, az [[irodalom]]ban is. [[Marcus Tullius Cicero|Cicero]] aligha áradozott volna az arisztotelészi előadásmód „arany folyamáról” ''(flumen orationis aureum)'', amely a világos, de élvezetesen olvasható tudományos értekezés műfaját is megteremtette.<ref>„Cum enim tuus iste Stoicus sapiens syllabatim tibi ista dixerit, veniet flumen orationis aureum fundens Aristoteles, qui illum desipere dicat (…)” - [[Marcus Tullius Cicero|Cicero]]: ''Academica'' II, 38, 119.</ref><ref>Bővebben az arisztotelészi stílusról: P. E. Easterling - Bernard MacGregor - Walker Knox: ''[https://books.google.hu/books?id=VYCvdR_7vnoC&pg=PA119&lpg=PA119&dq=%22flumen+orationis+aureum%22&source=bl&ots=mvNqh_xl1A&sig=_Lxcrc-EnAzm4cEvjlXGFPXneqM&hl=hu&ei=VnQ9TOiCL4SjOP2KrM8P&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=4&ved=0CCIQ6AEwAw#v=onepage&q&f=false Philosophy, History, and Oratory]'' ''(The Cambridge History of Classical Literature III.)''; Cambridge University Press, 1989. {{ISBN|0-521-35983-X}} . [[Google, Inc.|Google]] elektronikus könyv, 119. o. Hiv. beill. 2010. július 14.</ref> Azonban nemcsak irodalmilag igényes és nagyközönség számára írt [[#Művei|exoterikus művei]] és irodalmi tárgyú munkái (a [[Poétika (Arisztotelész)|Poiétika]] kivételével) semmisültek meg, vesztek el, hanem sok más műve is – de a megmaradtakból, mint például a ''Fizika'', ''[[Metafizika (Arisztotelész)|Metafizika]]'', ''Etika'', ''Politika'', ''Poétika'' és mások – még így is több életműnyi anyag kitelik.
 
Alakja köré tanítványaiból új (és mintegy 600 éven át működő) filozófiai mozgalom, a [[Arisztoteliánusok|peripatetikus iskola]] szerveződött. Mesterével, Platónnal együtt az európai [[filozófia]] legmeghatározóbb alakja. A [[középkor]] végére a [[Biblia]] mellett Arisztotelész és munkássága vált a „magasabb” kultúra meghatározó tekintélyévé szerte Európában. De nemcsak az európai kultúra tartja magát az örökösének: Keletet is ő hódította meg a nyugat tudományának, a [[kereszténység|keresztényeknél]], az [[arabok]]nál és a [[zsidók]]nál egyaránt a legnagyobb tiszteletben áll.<ref name="Pallas">A '''''[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/ A Pallas nagy lexikona]''''', [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/006/pc000697.html#4 Arisztotelész-szócikk]. Pallas Irodai és Nyomdai Rt., 1893–1897. [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/ MEK-szöveg]. Hiv. beill. 2010. július 20.</ref> A [[Hold]]on [[Becsapódási kráter|krátert]] neveztek el róla és nevét egy [[kisbolygó]] is viseli ([[6123 Aristoteles]]). Élete főképp [[Diogenész Laertiosz]]: ''A filozófiában jeleskedők élete és nézetei'' című munkájából ismert.<ref name="dl">[[Diogenész Laertiosz]]: ''A filozófiában jeleskedők élete és nézetei''. V. könyv. 1. fej. [http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.01.0258%3Abook%3D5%3Achapter%3D1 (angol szöveg)]. Hiv. beill.: 2010. július 25.</ref>öröö
 
== Arisztotelész élete ==