|
Az [[iraki haderő]] létszámát csak becsülni lehet. Körülbelül {{szám|389000}} rosszul felszerelt katona ({{szám|350000|gyalogos}}, {{szám|2000|haditengerész}}, {{szám|20000|légierős}}, {{szám|17000|légvédelmis}}), Fedayeen Saddam hadserege {{szám|44000|fő}} és {{szám|650000|tartalékos}}. Az iraki légierő és haditengerészet gyakorlatilag nem játszott szerepet a háborúban.
== Az invázió után ==
[[Kép:US Army soldiers in a firefight near Al Doura, Baghdad.jpg|bélyeg|bal|200px|Amerikai katonák [[Bagdad]]ban (2007. március 7.)]]
Májusban Bush elnök meglátogatta a [[Nimitz osztályú repülőgép-hordozó|U.S.S. Abraham Lincoln]] repülőgéphordozót [[San Diego]] partjainál. A hajó éppen visszatért a [[Perzsa-öböl]] térségéből és Bush itt mondta el híres beszédét, és bejelentette, hogy a háborút megnyerték.
Ennek ellenére [[Szaddám Huszein]] még hatalmon volt és rengeteg ellenálló volt még az országban. Azóta tudjuk, hogy a koalíciós erők veszteségei szinte csak akkor kezdődtek.
[[Kép:Iraq-terrorist attack on buses.jpg|bélyeg|200px|Egy merénylet maradványai a bagdadi autóbusz-pályaudvaron 2006 augusztusában]]
2003 májusában az iraki hagyományos értelemben vett hadsereget valóban leverték, a koalíciós erők egyre erősebb ellenállást tapasztaltak a szunnita háromszögnek nevezett területen. Az ország kormánya összeomlott, és Irakban káosz uralkodott, az állami épületeket, múzeumokat, katonai raktárakat kifosztották. A [[Pentagon]] becslése szerint 250 000 tonna hadianyagot vittek el az iraki lázadók, mellyel az ellenállást folytatni tudták.
2004 vége felé a lázadás egyre szervezetebbé vált, leginkább a már említett szunnita háromszög területén. A háromszög magában foglalja [[Bagdad]]ot, és az iraki nép 35%-át.
A lázadók csak gerillamódszerekkel tudtak kárt okozni, többek között öngyilkos bombamerényletekkel, út menti bombákkal, házilagos robbanószerkezetekkel, gránátvetőkkel. Ezenkívül megpróbálták tönkretenni az elektromos, víz- és olajszállítási infrastruktúrát.
2006-ra semmit nem csökkent a bombatámadások száma, sokszor azért támadtak, hogy gátolják a hatalomra segített új iraki kormány működését. Az ellenállóknak sikerült civileket is fogságba ejteniük, főleg újságírókat és munkásokat.
A koalíciós erők megpróbálják fenntartani az új kormányt, hogy megerősödve önállóan is hatalmon tudjon maradni, ám mindmáig{{mikor}} ez nem sikerült.
[[2010]]. [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] elhagyta Irakot az utolsó harcoló dandár is. Habár 56 ezer amerikai katona továbbra is Irakban maradt, feladatuk csak az iraki haderő kiképzésére vonatkozott. Nekik [[Barack Obama]] ígérete szerint [[2012]]. január 1-jéig kellett végleg távozniuk az országból.<ref>http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=335420{{Halott link|url=http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=335420 |date=2018-11 }}</ref>
Az Egyesült Államok katonáinak tényleges kivonulására 2011. december 18-án került sor. Ezután már csak 157 kiképző és a nagykövetséget védő alakulat marad Irakban.<ref>https://index.hu/kulfold/2011/12/18/az_utolso_amerikai_katona_is_elhagyta_irakot/</ref>
== Áldozatok ==
| 