„Szlovákia történelme” változatai közötti eltérés

a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 213.157.112.34 (vita) szerkesztéséről Taz szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
A lelőhelyek adottságai és a korszak korábbi kutatástörténeti problémái miatt, jelenleg is nehéz a morva leletanyag pontos periodizációja. A kezdeti időszakban még jelentős az avar jellegű leletek jelenléte, amelynek értelmezése egyelőre nem egyértelmű. Többen felhívták a figyelmet az avar továbbélésre,<ref>Olajos Teréz: [http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/01-11/olajos.pdf ''Az avar továbbélés kérdéséről. A 9. századi avar történelem görög és latin nyelvű forrásai.''] {{Wayback|url=http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/folyoiratok/tiszataj/01-11/olajos.pdf# |date=20120205235035 }}</ref> többek között a Nyugat-Felvidék vonatkozásában is.<ref>Eggers, Martin: Das „Großmärische Reich”. Realität oder Fiktion. ''Monographien zur Geschichte des Mittelalters'' 40. Hrsg.: Fr. Prinz. Stuttgart, 1995. 29. o.</ref>
 
A gazdasági fejlődést nem csak az írott források, de a régészeti kutatások is alátámasztják. Számos várat és települést, illetve kincsleletet tártak fel Csehország ([[Mikulčice]] több mint 10 templom romjait tárták fel, Staré Město) és Szlovákia ([[Dévény]],<ref>[http://www.muzeum.bratislava.sk/vismo/dokumenty2.asp?id_org=700015&id=1018&p1=52 Hrad Devín – Národná kultúrna pamiatka]</ref> [[Majtény]],<ref>M. Ruttkay – J. Henning – E. Fottová 2005: Zisťovací výskum včasnostredovekého hradiska v Majcichove. AVANS v roku 2004; M. Ruttkay – J. Henning – E. Fottová – E. Eyub – P. Milo – J. Tirpák 2006: Archeologický výskum a geofyzikálna prospekcia na včasnostredovekých hradiskách v Majcichove a v Pobedime. In: Ve službách archeologie VII. Brno, 93–112</ref> [[Nyitra (település)|Nyitra]] környéke,<ref>Fusek, G. 1994: Slovensko vo včasnoslovanskom období, 220–231.</ref> [[Nyitrabajna]],<ref>Pieta, K. – Ruttkay, A. – Ruttkay, M. 2006/2007: Bojná. Hospodárske a politické centrum Nitrianskeho kniežatstva. Nitra; Pieta, K. 2007: Bojná. Nové nálezy k počiatkom slovenských dejín. Bojná; Turčan, V. 2012: Depoty z Bojnej. Zborník SNM – Archeológia – Supplementum 6. Bratislava.</ref> [[Pobedény]]<ref>[[Darina Bialeková]] 1978: Výskum a rekonštrukcia fortifikácie na slovanskom hradisku v Pobedime. [[Slovenská archeológia]] 26/1, 149–177; Darina Bialeková 1998: Zur Bautechnik des Befestigungsmauer der Burgwalls in Pobedim, Bez. Trenčín. In: J. Henning/A. Ruttkay (Hrsg.): Frühmittelalterlicher Burgenbau in Mittel- und Osteuropa. Bonn, 383–390; [[Joachim Henning]] – [[Matej Ruttkay]] – Klaudia Daňová 2009: Výskum včasnostredovekého hradiska v Pobedime. AVANS 2007, 75–77, 291–293.</ref>), illetve Magyarország ([[Zalavár]]<ref>[https://mnm.hu/hu/gyujtemenyek/archaeological-department/zalavari-gyujtemeny mnm.hu Zalavári gyűjtemény]</ref>) területén is. A birodalom központja(i) elsősorban Morvaországban lehettek.
 
A kereszténység felvétele [[Rasztiszláv morva fejedelem|Rasztiszláv]] nevéhez fűződik. Elsősorban a bajor egyháztól való önállósodás érdekében fordult [[III. Mikhaél bizánci császár]]hoz, aki 863-ban a [[Szaloniki]] környékéről származó testvérpárt [[Szent Cirill|Cirillt]] (másképp Konstantint) és [[Szent Metód|Metódot]] küldte hozzá.<ref>Egyes feltételezések szerint azonban a keleti kereszténység megjelenése a bolgárok és közvetetten a bizánci befolyás terjeszkedésével hozható kapcsolatba.</ref> A hittérítés, az evangélium fordítása, a [[glagolita ábécé]] megalkotása és az önálló morva egyház létrehozására tett erőfeszítéseik ellenére, haláluk után tanítványaikat száműzték a birodalom területéről. Rasztiszlávot elárulva unokaöccse [[I. Szvatopluk morva fejedelem|I. Szvatopluk]] követte az uralkodásban, aki még nagyobb sikerrel vette fel a harcot a frankokkal, végül pedig 874-ben megkötötte velük a [[forchheimi béke|forchheimi békét]].
44 991

szerkesztés