|
|related = [[Arabok]], [[asszírok]] és más [[sémi nyelvek|sémi nyelvű]] népek
}}
A '''zsidók''' BÜDÖS FUKAR GECIK NÁCIK ELLENSÉGEI
A '''zsidók''' (más néven ''héberek'' vagy ''izraeliták''; {{héberül|יְהוּדִים}}, ''Jehudim''; {{jiddisül|ייִדן}}, ''Jidn)'' [[ókor]]i [[Közel-Kelet|közel-keleti]] nép, valamint a magukat ettől a néptől származtató, illetve a [[zsidó vallás]]t követő, [[kultúra|kulturálisan]] és [[nyelv]]ileg heterogén összetételű emberek [[közösség]]e a világ minden részén.
A ''zsidó'' név RETEK SZAR
== A név eredete, használata ==
A ''zsidó'' név végső soron a [[héber nyelv|héber]] ''Júda'' vagy ''Jehuda'' törzsnévre vezethető vissza (lásd: [[Júda (Biblia)|Júda]]). A népnév héber megfelelője ''jehudi'', יהודי. Egyéb nyelveken szintén e szó különböző alakváltozataival jelölik a zsidó népet, például [[görög nyelv|görög]]: ''judaiosz'', Ιουδαιος, [[latin nyelv|latin]] ''iudeus'' (azaz [[Júdea|Iudaea]] tartománybeli), [[német nyelv|német]] ''Jude'', [[angol nyelv|angol]] ''Jew'', [[francia nyelv|francia]] ''juif'', [[spanyol nyelv|spanyol]] ''judío''.
A zsidó hagyomány szerint SOK FASZT KELL SZOPNI
A zsidókat az ókorban ''hébereknek'' is nevezték, egyes nyelveken a mai napig a ''héber'' népnév alakváltozataival jelölik őket (például [[olasz nyelv|olasz]] ''ebreo'', [[orosz nyelv|orosz]] еврей, ''jevrej'', [[román nyelv|román]] ''evrei''). A [[19. század]]tól a 20. századi [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltásig]] a [[A zsidóság Magyarországon|magyarországi zsidók]] gyakran inkább az ''izraelita'', mintsem a ''zsidó'' névvel jelölték önmagukat.
Ebben a térségben laktak az ókori BUZIK AKIK SOKAT BUZULTAK
=== Meghatározása és kialakulása ===
Izrael mint népnév RETEK BUZI
A zsidó hagyomány szerint - amit nagy részben a régészeti leletek<ref>{{Cite book
| publisher = The Westminster John Knox Prss
| isbn = 0-664-21262-X
| author = James Maxwell Miller, John Haralson Hayes
| title = A history of ancient Israel and Judah
| location = Louisville, Kentucky
| accessdate = 2009-09-17
| year = 1986
| url = https://books.google.de/books?id=uDijjc_D5P0C&pg=PP1&dq=James+Maxwell+Miller:+A+History+of+Ancient+Israel+and+Judah&ei=k5mySqDmM6T8ygSIns22Aw&hl=en#v=onepage&q=&f=false
| language = angol
}}</ref> és a nyelvészeti kutatások<ref>{{Cite book
| edition = 2
| isbn = 0-931464-10-2
| author = Gotthelf Bergsträsser, Peter T. Daniels
| authorlink = :en:Peter T. Daniels
| title = Introduction to the Semitic languages: text specimens and grammatical sketches
| accessdate = 2009-09-17
| year = 1983
| url = https://books.google.de/books?id=OcA22SsFG00C&printsec=frontcover&hl=en&source=gbs_navlinks_s#v=onepage&q=&f=false
| language = angol
}}</ref> valamint genetikai vizsgálatok<ref>{{Cite journal
| volume = 97
| issue = 12
| pages = 6769–6774
| last = M. F. Hammer, A. J. Redd, E. T. Wood, M. R. Bonner, H. Jarjanazi, T. Karafet, S. Santachiara-Benerecetti, A. Oppenheim, M. A. Jobling, T. Jenkins, H. Ostrer, B. Bonné-Tamir
| title = Jewish and Middle Eastern non-Jewish populations share a common pool of Y-chromosome biallelic haplotypes
| journal = PNAS - Proceedings of the National Academy of Sciences
| accessdate = 2009-09-17
| date = 2000-06-06
| url = http://www.pnas.org/content/97/12/6769.long
}}</ref> is alátámasztanak - a zsidóság a Közel-Keletről, pontosabban [[Levante]] térségéből származik.
Külön érdekesség, hogy SOK GECIBÜ VANNAK
Ebben a térségben laktak az ókori héberek, majd első és később második száműzetésük alatt is maradt folytonos jelenlétük.<ref>{{Cite book
| publisher = State University Press
| author = Yad Izhak Ben Zvi & Wayne
| title = Building the Land: Stages in First Aliya Colonization (1882-1904)
| year = 1983
| language = angol
}}</ref>
Ma [[Izrael]] állama is nagyrészt az ókori héberek által lakott területen fekszik.
[[Izrael]] a zsidó államként ismert ország. A zsidók az ókori héber népességtől származtatják magukat.
Ez a hagyomány a lehető legteljesebb mértékben bizonyított a legújabb kori kutatások eredményeképp.
Izrael mint népnév első történeti említése [[Merneptah]] fáraó [[Merenptah-sztélé|sztéléjén]] olvasható.<ref>{{Cite book
| publisher = Oxford University Press US,
| isbn = 0195139372, 9780195139372
| author = Michael David Coogan szerk
| title = The Oxford history of the biblical world
| accessdate = 2009-09-17
| year = 2001
| url = https://books.google.de/books?id=zFhvECwNQD0C&dq=Carol+A.+Redmount,+%27Bitter+Lives:+Israel+in+and+out+of+Egypt&hl=en&source=gbs_navlinks_s
| language = angol
}}</ref> Ez az ún. egyiptomi kivonulás feltételezett időszaka utánra datálható.
Külön érdekesség, hogy bár a héber népesség öröksége több téren is mutat kulturális folytonosságot az azt megelőző [[kánaán]]i kultúrával<ref>{{Cite book
| publisher = Yale University Press
| author = John Van Seters
| authorlink = :en:John Van Seters
| title = Abraham in History and Tradition
| location = New Haven, CT
| accessdate = 2009-09-17
| year = 1975
| url = http://www.questia.com/PM.qst?a=o&d=101591942
| language = angol
}}</ref> - ami a környező nyugatsémi kultúra szerves része - eredete mind a zsidó hagyomány szerint, mind a szakterület kutatói szerint szoros rokonságot mutat az ókori [[mezopotámia]]i civilizációval.<ref>{{Cite book
| isbn = 963-389-425-5
| author = Harmatta János (szerk.)
| title = Ókori keleti történeti chrestomathia
| series = Osiris tankönyvek
| year = 2003
}}</ref>
Ezen rokonság igen sokrétű és összetett.
| 