„Gemini-program” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Gemini–IV: képigazítás |
→Gemini–7: jelölés pontosítása |
||
377. sor:
A Gemini VII volt a Gemini-program – startsorrendjét tekintve – negyedik, emberek részvételével indított repülése, míg hivatalos jelölését és az eredeti terveket illetően az ötödik. A [[NASA]] az űrsétát és az űrrandevút követően úgy döntött, hogy ezúttal egy másodlagos célkitűzést is kipróbál, mégpedig a hosszú időtartamú repülést. A Gemini VII megcélozta a 14 napos repülést, amely egy holdutazás elméleti maximum időtávjának számított. A kijelölt két [[űrhajós]] erre a feladatra is készült fel. Azonban a tervek teljesen romba dőltek, amikor a Gemini program addig teljesen független előző repülése, a Gemini VI első startja kudarcba fulladt. Az előző repülés célja egy immár teljes értékű [[űrrandevú]] kivitelezése volt, amelyhez egy [[RM–81 Agena|Agena]] célrakétát akartak felhasználni, ám az a felbocsátáskor meghibásodott, az embert szállító űrhajónak nem volt mivel találkoznia odafenn. Az űrhajót gyártó [[McDonnell Aircraft|McDonnell]] vezetői felvetették, hogy ne egy újabb Agena legyen a megismételt start alkalmával a céltárgy, hanem egy másik [[Gemini űrhajó]]. A NASA elfogadta az elképzelést és ennek megfelelően alakította át a Gemini VI és az őt követő Gemini VII repülését.<ref name="OTSoT_ch12_4">{{cite web|url=https://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/SP-4203/ch12-4.htm|title=On the Shoulders of Titans: A History of Project Gemini - Suitcase for a Fortnight|author=Barton C. Hacker és James M. Grimwood|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2018-10-26}}</ref>
A repülésre [[Donald Slayton|Deke Slayton]] [[Frank Borman]] parancsnokot és [[James Lovell|Jim Lovell]] pilótát jelölte ki személyzetként (a testvérűrhajóban pedig [[Walter Schirra|Wally Schirra]] parancsnok és [[Thomas Stafford|Tom Stafford]] pilóta foglalt helyet). A páros repülés tervezésekor felmerült, hogy Stafford és Lovell helyet cserélhetne, ám ezt Borman heves tiltakozása miatt végül elvetették. A tervezett szimultán repülés legnagyobb kihívása volt, hogy a Gemini VII startját követően milyen gyorsan tudja a földi személyzet ismét szolgálatba állítani a 19-es indítóállást. A tervek szerint erre kilenc nap volt szükséges, amelyet teljesített is a [[Cape Canaveral Air Force Station|Cape Canaveral]]-i csapat. Ám az ominózus kilencedik napra a Gemini
A Gemini VII startjára [[1965]]. [[december 4.|december 4]]-én került sor 14:30:03-kor (19:30:03 UTC) a 19-es indítóállásból. Az első manőver rögtön a pályára állás után jött el, az űrhajónak meg kellett közelítenie a eltávolodó rakétát, kvázi űrrandevút végrehajtani. Ezt követően jöhetett a repülés legnagyobb újdonsága: az egyik űrhajós levehette az űrruhát (elővigyázatosságból a másiknak beöltözve kellett maradni, bár később ez az elgondolás megdőlt és a repülés végén mindkét űrhajós levetkőzhetett a könnyű kezeslábasára). [[1965]]. [[december 12.|december 12]]-én került volna sor a látogató űrhajó startjára, ám egy meghibásodott elektromos csatlakozó miatt ez a start meghiúsult, így a Gemini VII legénysége hiába várta a másik űrhajót. A megismételt startra csak [[1965]]. [[december 15.|december 15]]-én került sor. A másodikként startoló űrhajó negyedik keringése során a Gemini
|author=Barton C. Hacker és James M. Grimwood|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2018-10-26}}</ref><ref name="OTSoT_ch12_7"/><ref name="OTSoT_ch12_8">{{cite web|url=https://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/SP-4203/ch12-8.htm|title=On the Shoulders of Titans: A History of Project Gemini - The Home Stretch|author=Barton C. Hacker és James M. Grimwood|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2018-10-26}}</ref>
| |||