„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-51-2” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
'''[[I. Mátyás magyar király]]''' – születési nevén ''Hunyadi Mátyás'' ([[Kolozsvár]], [[1443]]. [[február 23.]] – [[Bécs]], [[1490]]. [[április 6.]]) – [[Magyar Királyság|Magyarország]] és [[Horvátország uralkodóinak listája|Horvátország]] [[Magyarország uralkodóinak listája|királya]]. Megválasztott királyként [[1458]]-ben foglalta el a trónt. A [[Szent Korona]] 1463-ban került vissza Magyarországra, és [[1464]]-ben [[Székesfehérvár]]ott királlyá [[koronázás]]a is megtörtént. Majd [[1469]]-ben [[Csehország uralkodóinak listája|Csehország királlyává]], [[1486]]-tól [[Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája#Ausztria főhercegei (1457 – 1564)|Ausztria főhercegévé]] is megválasztották.
''Corvinus'', azaz Hollós melléknevét a [[Hunyadi-család]] [[holló]]t ábrázoló címeréről kapta. Apja [[Hunyadi János]] erdélyi vajda, majd magyar kormányzó, anyja magyar köznemesi család lánya, [[Szilágyi Erzsébet (kormányzóné)|Szilágyi Erzsébet]]. Testvére [[Hunyadi László (horvát bán)|Hunyadi László]] horvát bán, a [[magyar történelem]] egyik legendás alakja.
Mátyást a magyarok, de számos más környező nép hagyománya is az egyik legnagyobb királyként tartja számon, akinek emlékét sok [[Mátyás király (néprajz)|népmese és monda]] őrzi. Hivatalos [[latin nyelv]]ű uralkodói nevén ''Mathias Rex''; neve [[Német nyelv|németül]], [[latin nyelv|latinul]], [[angol nyelv|angolul]]: ''Matthias Corvinus'', {{olaszul|Mattia Corvino}}, {{románul|Matei Corvin}}, {{csehül|Matyáš Korvín}}, {{horvátul|Matija Korvin}}. Mátyás nevének népszerű díszítő jelzője (''[[epitheton ornans]]a'') az ''Igazságos''. A szakirodalom és a [[köznyelv]] egyaránt leginkább sorszám nélkül, egyszerűen ''Mátyás király''nak nevezi. Uralkodói teljesítménye már kortársai körében nagy vitákat váltott ki, az utókor történészei pedig máig sem jutottak egyetértésre. A kritikus nézet szerint Mátyás elhanyagolta a török veszélyt, és értelmetlen nyugati hódító hadjáratokra fecsérelte a rendelkezésére álló katonai, illetve az azt megalapozó, az ország kíméletlen adóztatása révén gyűjtött gazdasági potenciált. A másik nézet szerint viszont belátta, hogy az akkori Magyarország önmagában képtelen volt ellenállni a török veszélynek és ezért nagyobb államhatalom létrehozására törekedett. Eszerint felismerte, hogy korában a fejlődés [[Kelet-Közép-Európa|Kelet-Közép-Európában]] a [[perszonálunió]]kba tömörült államszövetségek irányába haladt. Ezt a tervet megvalósítani azonban nem tudta teljesen, ilyen szövetségi rendszer kiépítésére utóbb csak a [[Habsburg-család|Habsburgok]] voltak képesek.
| |||