„Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal” változatai közötti eltérés

Számos politikai csatározást követően 1844. október 5-én kezdődött meg a Pest és Vác között a közel másfél évig tartó vasútépítés, amely eredményeként a 33,9  km hosszúságú első hazai vaspályán 1846. július 15-én indult útjára a „Pest” és „Buda” nevű gőzmozdonnyal az első vonat. Ezzel Hazánk 11. országként csatlakozott az Európában vasúttal rendelkező államokhoz.

A 99,1  km hosszú Pest – Szolnok vasútvonal 1845. május 26-án megkezdett építésével a Pest – Vác közötti munkálatok során alkalmazott szakemberek bízták meg, akik három Pest – Pilis, Pilis – Cegléd és Cegléd – Szolnok mérnöki osztályra osztva dolgoztak.

Míg az első vasútvonal töltésének építéséhez szükséges ágyazati nyersanyagot a Duna medréből nyerték ki, addig a második vasútvonalon erre a célra a nyomvonalon fekvő Vecsésnél kavicsbányát nyitottak és ideiglenes – ágyazat nélküli – vaspályát építettek az elkészült töltésen közel 4 millió mázsa kavics szállításához. A felépítmény kavicságyazatba helyezett telítetlen tölgy talpfákra sínszegekkel rögzített 26,6 és 28,8  kg-os vassínekkel építették. A korabeli híradások szerint a vasútvonal építéséhez 110.000 mázsa sínt, 5000 mázsa szeget és 125.000 mázsa talpfát használtak fel. A munkák során különösebb nehézségek nem adódtak, a tervekben nem szereplő, plusz költséget jelentő munkálatokra nem volt szükség.

A vasútvonal és az összes állomásépület 1847. augusztus 20-ra készült el, így a vonal műszaki bejárására és műszaki átadására a próbamenet leközlekedtetését követően 1847. augusztus 30-án került sor. A vasúti létesítmények ünnepélyes átadása kettő nappal később, 1847. szeptember 1-én történt meg Szolnokon. A jeles esemény alkalmából Pestről 8 órakor elöljárókból álló 700 fős vendégsereggel a 60 lóerős István nevű gőzmozdony vontatta 16 kocsis szerelvény indult Szolnokra. A vonat – amely előtt a Monor nevű gőzmozdonnyal kémszemle menet közlekedett – a 99,1  km hosszú utat 40  km/h legnagyobb sebességgel, 2 óra 37 perc alatt tette meg.

[[Személyvonat]]ként felújított [[MÁV V43]]-as villanymozdonyok húznak a [[Bombardier Transportation]] által a [[2000-es évek]]ben korszerűsített [[Bhv]] sorozatú [[személykocsi]]kat, melyek többnyire a [[Nyugati pályaudvar]]ról [[Monor]], Cegléd, Szolnok irányába közlekednek. A {{vvr|120a|120a}} vasútvonalhoz hasonlóan a [[2006]]-ban bevezetett [[ütemes menetrend]] szerint a helyi személyvonatok az elővárosi vonal zónahatáráig, Monor állomásig közlekednek, és csak minden második [[vonat]] megy tovább Ceglédig vagy Szolnokig. Ezek az ún. "[[zónázó vonat]]ok" a Nyugati pályaudvar és Monor között csak [[Zugló]]ban, [[Budapest X. kerülete|Kőbánya]] alsón, Kőbánya-[[Kispest]]en és Ferihegyen állnak meg, Monor után viszont mindenhol. Felváltva óránként, félóránként indulnak. Kétóránként közlekedik erre [[záhony]]i sebesvonat is, illetve naponta egyszer [[Szentes]]re is megy közvetlen [[sebesvonat]] általában 2 db. Desiro motorvonattal kiállított szerelvénnyel. Erre haladnak el továbbá óránként mindkét irányban a [[Debrecen]]–[[Nyíregyháza]] irányába közlekedő [[InterCity]]-vonatok, a Nyíregyházától minden második órában [[Keleti pályaudvar]] felé tovább közlekedő "kör-InterCity"-vonatok, valamint a [[Kecskemét]]–[[Szeged]] felé tartó egyesített ("öszvér") InterCity-[[gyorsvonat]]-szerelvények is.