„Zsíros-hegy” változatai közötti eltérés

18 bájt hozzáadva ,  6 hónappal ezelőtt
a
Kőbánya egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások
(wikidata)
a (Kőbánya egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások)
 
== Földrajz ==
Alapkőzete a középső [[triász]] végén képződött mélytengeri üledék, a [[diplopora|diplopórás]] [[dolomit]]. Ezt néhány helyen a [[Földtörténeti középkor|geológiai középkorból]] származó [[dachsteini mészkő]] egészíti ki: a felső-triász nóri emeletéből származó, fehér, kemény üledékes kőzet két helyen bukkan felszínre nagyobb tömegben, mégpedig a hegy keleti, ill. délkeleti lejtőjén; ezekre [[Kőbánya (üzem)|kőbánya]] is települt. Ebben a kőzetben képződtek a hegy barlangjai, például a [[Solymári-kisfülke]], a [[Solymári-kőfülke]], a [[Solymári-ördöglyuk]] és a [[Solymári-sziklaüreg]]. A hegy talaja törmelékes [[barna erdőtalaj]], helyenként [[rendzina]].
 
Felszíne a [[20. század]] [[1920-as évek|20-as éveiig]] kopár, növényzettel alig borított terület volt; magyar, illetve német nevét ''(Schmalzberg)'' is arról kapta, hogy messziről nézve a csupasz mészkősziklák úgy néztek ki, mint egy jókora zsírtömb. [[1930]] és [[1934]] között nagyszabású [[feketefenyő]]-telepítés zajlott itt,<ref>Seres István: Solymár története és néprajza. Solymár, 1993</ref> azóta a hegy nagy része beerdősült. A csúcs alatti egyik nyúlványon a kilencvenes évek elején erdőtűz pusztított, emiatt az a hegyorr jelenleg ismét kopár.<ref>http://www.hellonagykovacsi.hu/hu/cikkek/latnivalok/46</ref> A hegy csúcsa erdős, ezért nem biztosít számottevő kilátást, de az imént említett, kopárrá vált hegyorr északi irányba közel 180 fokos panorámát nyújt, belátható innen szinte a teljes [[Pilisi-medence]], a [[Pilis (hegy)|Pilis]] vonulatától a [[Nagy-Kevély]] tömbjéig.
503 055

szerkesztés