„Lusignan Szibilla örmény királyné” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Peadar (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Peadar (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
66. sor:
[[Amalrik ciprusi király|II. Amalrik]] [[Jeruzsálem királyainak listája|jeruzsálemi]] és ''I. Amalrik'' néven [[A Ciprusi Királyság uralkodóinak listája|ciprusi királynak]], valamint [[I. Izabella jeruzsálemi királynő|I. Izabella]] [[Jeruzsálem királyainak listája|jeruzsálemi királynőnek]] a leánya. [[1210]]. [[január 28.|január 28-án]] vagy [[1211]]. [[január 27.|január 27-én]] feleségül ment [[I. Leó örmény király|I. Leó]] [[Örményország uralkodóinak listája|örmény királyhoz]], akinek Szibilla a második felesége volt. A férje első házasságából már született egy leány, [[Stefánia jeruzsálemi királyné|Stefánia]] hercegnő, aki [[I. János jeruzsálemi király|Brienne-i János]] [[Jeruzsálem királyainak listája|jeruzsálemi király és régens]] második felesége lett, így az örmény király a szomszéd államokkal való szoros kapcsolatok mellett az új házasság révén egy fiú örökös születésével szerette volna dinasztiáját gyarapítani. [[1211]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-én]] I. Leó ugyan ifjabb királlyá koronáztatta nagyunokaöccsét, [[I. Rupen Rajmund örmény király|Rupen Rajmund]] herceget, bátyjának, [[III. Rupen örmény fejedelem|III. Rupennek]], [[Örményország uralkodóinak listája|a Hegyek urának]] az anyai unokáját, ez nem jelentette, hogy akkor még egyetlen lányát vagy reménybeli születendő fiát kizárja a trónutódlásból. Az új házasság termékenynek bizonyult, és Szibilla királyné teherbe esett, azonban [[1212]]-ben vagy [[1213]]-ban egy újabb lánya, [[I. Izabella örmény királynő|Zabel]] hercegnő született az örmény királynak. Szibilla királyné több gyermeket nem szült, így gyermekének az idősebb leány, Stefánia és a királlyá koronázott fiú unokatestvér, Rupen Rajmud ellenében nem sok esélye maradt a trón elfoglalására.
 
[[II. András magyar király|II. András]] [[1218]]-as örményországi látogatása változtatott ezen a helyzeten. A magyar király a [[Ötödik keresztes hadjárat|szentföldi hadjáratáról]] hazatérőben útban megállt az örmény fővárosban, [[Szisz (történelmi település)|Sziszben]], ahol az örmény király, I. Leó nagy örömmel fogadta, rokonként üdvözölte,<ref>Szibilla [[II. András magyar király|II. András]] harmadfokú unokatestvére volt, hiszen mindketten [[II. Balduin jeruzsálemi király]] ükunokái voltak annak egy-egy lánya révén. Szibilla II. Baldvin idősebb lányától, [[Melisenda jeruzsálemi királynő]]től származott, míg II. András II. Baldvin másodszülöttjétől, [[Aliz antiókhiai fejedelemné]]től.</ref> és megegyeztek gyermekeik házasságában. Az örmény király a legkisebb lányát, Zabelt II. András legkisebb fiával, [[András magyar királyi herceg|András herceggel]] jegyezte el, és megtette őket az örmény korona örököseinek. [[Joscelin korikoszi úr|Joscelint]], [[Korikosz]] urát küldte a magyar udvarba követként a házasság megkötésére és a magyar herceg Örményországba küldésére, hogy ott nevelkedjen. A következő évben, [[1219]]. [[május 2.|május 2]]-án azonban meghalt az örmény király, és ebből a házasságból végül nem lett semmi. Ennek ellenére Szibilla lánya akadálytalanul foglalhatta el a trónt apja halála után, és Zabel hercegnőt kiáltották ki Örményország új uralkodójának ''I. Izabella'' néven, Szibillát azonban kizárták a régensi hatalomból.
 
''(A következő szöveg korabeli, [[19. század|XIX. század]] végi helyesírással és nyelvi stílussal íródott, így némileg eltér a mai változattól):'' „[[I. Leó örmény király|Leo]] örmény király [[Antiokheia|Antiochiából]] követséget küldött hozzá, felajánlván leánya, Izabella kezét harmadik fiának, [[András magyar királyi herceg|Andrásnak]]. [...] [[II. András magyar király|II. András]] ezt az ajánlatot elfogadta azzal a feltétellel, hogy [[András magyar királyi herceg|András]] herczeg legyen [[I. Leó örmény király|Leo]] utóda az [[Örményország uralkodóinak listája|örmény trónon]]. Ez ügyben úgy [[II. András magyar király|András]], mint [[I. Leó örmény király|Leo]] [[1219]]-ben a pápához, [[III. Honoriusz pápa|III. Honoriushoz]], fordultak; ez az eljegyzést megerősítette és kikötötte, hogy a herczeg jegyesének keze révén, (még a menyasszony halála esetén is – látszik, hogy a magyar király minden áron csak az örmény trónutódlást czélozta) az örmény trónt örökölje. [[I. Theodórosz nikaiai császár|I. Laskaris Tódor]] nikeai császár<ref>[[I. Theodórosz nikaiai császár|Laszkarisz Teodor]] császár, akinek a lányát, [[Laszkarisz Mária magyar királyné|Laszkarisz Máriát]] később II. András elsőszülött fia, a későbbi [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] vette feleségül, másodszorra [[I. Leó örmény király]] unokahúgát, Filippát vette feleségül, de [[1216]]-ban elvált tőle. Lásd Rüdt-Collenberg (1963), a szerk.</ref> is ígéretet tett [[II. András magyar király|Andrásnak]] arra nézve, hogy rajta lesz, miként a herczeg az örmény trónt elnyerje. Mindazonáltal az [[Árpád-ház]]nak ez irányu várandóságából épp úgy nem lett semmi, mint [[III. Béla magyar király|Béla-Elek]] herczeg [[Bizánci Birodalom|byzancziéból]]. [[I. Leó örmény király|Leo]] ugyanis már [[1220]]-ban<ref>Pontosabban már [[1219]]-ben meghalt az örmény király. Lásd Rüdt-Collenberg (1963), a szerk.</ref> meghalt. [[I. János jeruzsálemi király|Brienne János]], [[Jeruzsálem királyainak listája|jeruzsálemi király]] – [[I. Leó örmény király|Leónak]] idősebbik leányát kb. [[1216]] óta birta nőül – alig hogy hirét vette ipja halálának, Örményországba jött, hogy mint neje örökségét annektálja. Mivelhogy azonban az ország nagyjai követelték, hogy [[I. János jeruzsálemi király|János]] [[Akko (település)|Ptolemaisban]] tartózkodó nejét Örményországba hozza, elutazni volt kénytelen.<ref>Az elutazása oka az volt, hogy mind a felesége, [[Stefánia jeruzsálemi királyné|Stefánia]] és a fia, [[Brienne-i János örmény trónörökös|János]] az Örményországba utazásuk előtt váratlanul és hirtelen meghaltak. Lásd Rüdt-Collenberg (1963), a szerk.</ref> Elutaztakor [[IV. Bohemond antiochiai herceg|IV. Bohemund]] [[Antiochia fejedelmeinek listája|antiochiai herczeg]] (a Poitou-házból) fia megkérte Izabella kezét s azt [[1221]]-ben a királysággal együtt megkapta; [...] Habár [[Antiochiai Fülöp örmény király|Fülöp]] már [[1222]]-ben<ref>[[Antiochiai Fülöp örmény király]] [[1221]]. [[január 25.|január 25]]-én vette feleségül I. Izabella királynőt, és valójában pár évvel később, [[1225]]-ben halt meg mérgezés következtében. Lásd Rüdt-Collenberg (1963), a szerk.</ref> meghalt, [[II. András magyar király|II. András]] fiának jogait nem vitathatta, mert [[Galícia|Halicsnak]] második fia, [[Kálmán herceg|Kálmán]] számára való megszerzése nagyon igénybe vette.”<ref>Lásd Wertner (1892: 453–454).</ref>