„Pásztor” változatai közötti eltérés

 
== A pásztortársadalom története==
===9.-14. század===
A [[honfoglalás]] idején már juhtartók voltak a magyarok. Őseink juhtartását igazolja, hogy az ázsiai népek a legrégibb idők óta juhtartó népek voltak. A juh volt ugyanis az a háziállat, amely maradéktalanul kielégítette a nomád népek legelemibb szükségleteit (tej, hús, faggyú, bőr, prémek, gyapjú stb.), és kísérni tudta őket vándorlásaikban. Nagyobb számú juhállomány és aránylag fejlett juhtartás nélkül a honfoglalók akkori életmódja elképzelhetetlen.<ref>''Történelmi állatfajaink enciklopédiája''. Szerk.: Tőzsér János-Bedő Sándor. Mező Gazda Kiadó, 2003. 101-103. o.</ref>
 
A [[Magyar szürke szarvasmarha|szarvasmarha]] tartás a [[honfoglalás]] után a gazdálkodás fejlődésével együtt fejlődésével az akkori állattartás egyik legjelentősebb ágazatává válik. A [[tatárjárás]] mind a szarvasmarha, mind a [[Magyar parlagi kecske|kecske]] és [[Magyar racka juh|juhállományt]] sújtotta. A juhtartás fejlődését a honfoglalástól kezdve az állatfaj sokoldalú hasznosítása (tej, hús, gyapjú stb.) tette lehetővé.
 
===15.-17. század===
A [[Magyar Királyság]]ban a [[Magyar szürke szarvasmarha|szarvasmarhatartás]] erőteljes fejlődése az élőmarha kivitele nyugat felé, már az [[1300-as évek]] végén elkezdődött. Fénykorát az [[1500-as évek]] elejétől éli. A [[mohácsi csata]] után a [[Magyar szürke szarvasmarha|magyar szilaj fajtájú marhák]] és hazánk húsbőségének híre messze földre eljut, amit elsősorban a kereskedelem használ ki, és óriási vagyonoknak veti meg az alapját. Így alakul ki az ún. tőzsérkedés, ami a szarvasmarha-, juh- és sertéskereskedelmet foglalja magába. A tőzsérek (állatkereskedő) a szarvasmarhát tartó vidékeken vásárolják fel a szarvasmarhákat. Azokat lábon hajtották külföldre. Számos út (viae bovariae) vezet Magyarországon, Ausztrián, [[Stájerország]]on, [[Tirol]]on, [[Szlavónia|Szlavónián]], [[Velence (Olaszország)|Velencén]] át, amelyeken szarvasmarhákat terelik. Volt olyan év, hogy csupán a bécsi úton 80 000 {{szám|80000|marhát}} hajtottak ki Németországba. Ezzel párhuzamosan alakult ki a [[15. század|15.]]-[[16. század]]ban egy új társadalmi réteg, a [[hajdúk]].
 
A szarvasmarha és juhtenyésztés elsősorban az Alföldön virágzott. A [[török hódoltság]] idején a juhágazat virágzott, lévén a [[Oszmán Birodalom|törökök]] [[Iszlám|muszlimok]] és a juhhús volt fő táplálékuk.
 
===18.-19. század===
A szarvasmarha és juhtenyésztés alapjait a [[18. század|18.]]-[[19. század]]ig a pásztorok rakták le. Ösztönösen, tapasztalati úton alakították ki a magyar szürke szarvasmarha és a racka juh fajtát. Így elmondható, hogy az avatott kéz nemcsak az állattartás, hanem az állattenyésztés sikerének is legfőbb záloga.
 
==Pásztormunka==