„III. Fjodor orosz cár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Uralkodása: 1 link korr. + 3 redundáns link megszüntetve
41. sor:
Az ország valódi urai kezdetben Fjodor édesanyjának családja, a Miloszlavszkijok voltak. Ők kihasználták az alkalmat a riválisok gyengítésére, és [[Szibéria|Szibériába]] száműzték [[Artamon Szergejevics Matvejev]]et, a Nariskinok legfőbb támogatóját. Később [[Golicin család|Vaszilij Vasziljevics Golicin herceg]] rendelkezett nagy befolyással a cár felett.
[[Fájl:Fjodor III.jpg|bélyegkép|balra|210px|III. Fjodor cár]]
[[1680]]-ban Fjodor engedélyt adott [[Nyikon pátriarkamoszkvai pátriárka|Nyikon pátriárka]] hazatérésére, akit még I. Alekszej száműzött. A pátriarkapátriárka azonban meghalt, még mielőtt megérkezett volna [[Moszkva|Moszkvába]]. Az óhitűeket továbbra is üldözték; [[1681]]-ben halálra ítélték, majd megégették Avvakum protopópát, I. Alekszej reformjainak egyik ellenzőjét.
 
[[1676]]-ban háborúra kelt Ukrajna birtoklása ügyén az [[Oszmán Birodalom]]mal. [[1681]]-ben Fjodor [[Bahcsiszeráj]]ban békét kötött a törökökkel, lezárva ezzel az [[1676]] óta tartó [[Orosz–török háború (1676–81)|törökök elleni háborút]]. Török kézen maradt [[Podólia]], viszont cserébe elismerték, hogy az oroszok jogosultak [[Kijev]]re.
 
A cár hadseregreformjának vezetője [[Golicin-család|Vaszilij Vasziljevics Golicin herceg]] volt. „''… Az ellenség új keletű fortélya miatt kénytelenek vagyunk felülvizsgálni és átszervezni hadseregünket, hogy háború esetére az ellenséggel szemben megbízhatóbb védekező módszerekről és menedékről gondoskodjunk.''”<ref>Warnes David: ''Az orosz cárok krónikája - Az Orosz Birodalom uralkodóinak története''; Geopen Könyvkiadó, Budapest, 2002; 85. oldal</ref> [[1682]] januárjában a bojárok és a főpapság gyűlése közös elhatározással a kiváltságrendszer, vagyis a ''mesztnyicsesztvo'' rendszer eltörlése mellett szavazott, így nem nemes származásúak is lehettek vezető beosztásban.
 
A cár uralkodása alatt változtatták meg a tolvajok büntetését is: Szibériába küldték őket ahelyett, hogy levágták volna a végtagjaikat. [[1680]]-ban a cár utasítására elkezdték a földbirtokok összeírását. A munka Fjodor halála után is folytatódott, [[1686]]-ban fejeződött be.