„Birtha József” változatai közötti eltérés

'''Birtha József''' ([[Őr]], 1877. május 23. – [[Debrecen]], 1942. december 3.) [[Kálvinizmus|református]] lelkész, nemzetgyűlési képviselő, kormánybiztos.<ref>[[Kránitz Zsolt]] (szerk.): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 -– A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. (Pápa, 2013)</ref>

A felső-szabolcsi Őrben született, a gimnáziumot [[Nyíregyháza|Nyíregyházán]], a teológiát [[Debrecen]]ben (1895-18991895–1899) végezte. [[Hollandia]]i és [[németország]]i egyetemeken is tanult. 1901-től egy éven át a [[kolozsvár]]i református kollégium helyettes vallástanára volt. 1902-től 1903-ig Őrön, [[Rohod]]on volt segédlelkész. 1903-tól [[léva]]i református lelkész lett. 1904-ben megházasodott, felesége Komoróczy Margit volt. Három gyermekük született, Zoltán, József és Margit, akik mindnyájan Léván jöttek a világra.

Szolgálatával a legnagyobb és legerősebb gyülekezetek közé emelte a lévai egyházközösséget. Az ő nevéhez fűződik a Kálvin udvar felépítése (1908), a jelenlegi református gimnázium épületének a megvétele (1911), a „Lévai''[[Lévai Őrálló”Őrálló]]'' nevű társadalmi hetilap szerkesztése (1907-19191907–1919), a „ProtestánsProtestáns Otthon”Otthon közművelődésiKözművelődési egyesületEgyesület létrehozása (1912), a Hermes nyomda (1914) megalapítása. Több tanulmányt és könyvet jelentetett meg. Támogatta és segítette a háborúban elesett katonák özvegyeit és árváit. 16Tizenhat éven át volt lévai lelkész.

1919-ben részt vett a cseh megszállók elleni szervezkedésben, ezért a hatóságok internálták. Családjával együtt Budapestre menekült, ahol bekapcsolódott a politikai életbe. 1920-tól a KNEP[[Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja]] nemzetgyűlési képviselője, majd országos gyermekvédelmi kormánybiztos lett. Amerikai útja során (1924) végigjárta a magyar közösségeket, majd 1927-ben visszatért szülőföldjére, és az [[apagy]]i gyülekezet lelkésze lett.