Wikipédia

„Amanda Lear” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Porribot (vitalap | szerkesztései)
botok
127 263 szerkesztés
a →‎A '80-as évek: video hosszítás AWB
a politikusra nem találtam utalást azt kivettem
20. sor:
}}
 
'''Amanda Lear''' ([[Hongkong]], [[1939]]. [[november 18.]] –)<ref>[2007 júniusában az angol Wikipédia Amanda Lear-szócikke jelentős változáson esett át. Az új szöveg szerint Amanda Lear származását, születési idejét és helyét, valamint nemét valójában még mindig homály fedi. Állítólagos igazi neve Alain Louis René Maurice Tapp, sés születési ideje 1936 és 1946 közé tehető, bár a november 18-a nem tűnik kétségesnek. A német Wikipédia egy 2004-es kiadványra hivatkozva 1939. november 18-i dátumot ad meg. Hongkong mellett Saigon, Hanoi és Svájc is felmerültek születése helyszíneként.]</ref> francia énekesnő, az [[1970-es évek]] európai diszkókirálynője, színésznő,televíziós politikusszemélyiség és modell. Jellegzetesen mély, kissé férfias színezetű hangja miatt egy időben azt pletykálták róla, hogy valójában férfi. A [[1980-as évek|'80-as évek]]re népszerűsége kissé megfakult, sés ezzel összefüggésben gyakran lehetett hallani festői ambícióiról. (Egyszer még azt is nyilatkozta, hogy zárdába vonul.) Az énekléssel azonban soha nem hagyott fel. A [[1990-es évek|'90-es évek]]ben feltámadt nosztalgiahullám jegyében iránta is újra megnőtt az érdeklődés, de már lényegesen szűkebbkisebb rajongótáboraérdeklődés van, mint egykoronmellett. Túl aénekesi pályája csúcsoncsúcsán, több ízben járt [[Magyarország]]on is.
 
==Pályafutása==
29. sor:
 
===Az első sikerek===
Amanda [[1975]]-ben készítette első kislemezét: [[Elvis Presley]] ''Trouble'' című felvételét dolgozta fel, ám a korong nem lett sikeres. Valószínűleg azért, mert akkoriban [[Európa|Európá]]ban is tombolt a diszkóláz, ám a ''Trouble'' nem diszkólemez volt. Amanda ugyanis akkoriban még rockénekesnő szeretett volna lenni, a kislemez pedig ebbéli ambícióját tükrözte. Kiadója, a nyugatnémet Ariola azt javasolta, hogy próbálkozzon a világszerte fénykorát élő diszkózenével. A siker érdekében az énekesnőt összehozták [[Anthony Monn]] zeneszerzővel, akivel megkezdték egy nagylemez felvételeit a cég [[münchen]]i stúdiójában. Az LP-t beharangozó kislemez, a ''La Bagarre''<ref>[A ''La Bagarre'' a ''Trouble'' francia nyelvű verziója.]</ref> ugyan szintén nem sok vizet zavart, ám a harmadik kislemez, a ''Blood and Honey'' már meghozta a remélt áttörést a diszkózene frontján. Amanda [[1977]]-es bemutatkozó albuma, az ''[[I Am A Photograph]]'' Európa-szerte óriási sikert aratott: az énekesnő egy csapásra a vén kontinens diszkókirálynője, „Lear királynő” lett. Következő kislemeze, a ''Queen of Chinatown'' ugyancsak a slágerlisták csúcsait ostromolta. Mivel ez a dal eredetileg nem szerepelt az első albumon, ezért az élelmes üzletemberek gyorsan még egyszer forgalomba hozták a nagylemezt: a kevésbé sikeres ''La Bagarre''-t lecserélték a ''Queen of Chinatown''ra. AEz taktikaa változtatás bevált, az újra forgalomba hozott LP megint kelendőnek bizonyult.▼
 
▲Amanda [[1975]]-ben készítette első kislemezét: [[Elvis Presley]] ''Trouble'' című felvételét dolgozta fel, ám a korong nem lett sikeres. Valószínűleg azért, mert akkoriban [[Európa|Európá]]ban is tombolt a diszkóláz, ám a ''Trouble'' nem diszkólemez volt. Amanda ugyanis akkoriban még rockénekesnő szeretett volna lenni, a kislemez pedig ebbéli ambícióját tükrözte. Kiadója, a nyugatnémet Ariola azt javasolta, hogy próbálkozzon a világszerte fénykorát élő diszkózenével. A siker érdekében az énekesnőt összehozták [[Anthony Monn]] zeneszerzővel, akivel megkezdték egy nagylemez felvételeit a cég [[münchen]]i stúdiójában. Az LP-t beharangozó kislemez, a ''La Bagarre''<ref>[A ''La Bagarre'' a ''Trouble'' francia nyelvű verziója.]</ref> ugyan szintén nem sok vizet zavart, ám a harmadik kislemez, a ''Blood and Honey'' már meghozta a remélt áttörést a diszkózene frontján. Amanda [[1977]]-es bemutatkozó albuma, az ''[[I Am A Photograph]]'' Európa-szerte óriási sikert aratott: az énekesnő egy csapásra a vén kontinens diszkókirálynője, „Lear királynő” lett. Következő kislemeze, a ''Queen of Chinatown'' ugyancsak a slágerlisták csúcsait ostromolta. Mivel ez a dal eredetileg nem szerepelt az első albumon, ezért az élelmes üzletemberek gyorsan még egyszer forgalomba hozták a nagylemezt: a kevésbé sikeres ''La Bagarre''-t lecserélték a ''Queen of Chinatown''ra. A taktika bevált, az újra forgalomba hozott LP megint kelendőnek bizonyult.
 
===A diszkókirálynő===
Az [[1978]]-as korong, amely a ''[[Sweet Revenge]]'' címet kapta, még népszerűbb lett, mint a debütáló lemez. Több mint 4 milliótnégymilliót adtak el belőle a világon, sés 41 országban került fel a hitlistákra. Az album „A” oldala egy folyamatos, 5 felvételből álló kompozíció. Ebből a ''Follow Me'' az énekesnő legismertebb slágerének bizonyult, melyet az évek során többféle változatban is elénekelt. További slágerek: ''Gold, Run Baby Run, Enigma (Give A Bit Of Mmh To Me)''. [[1979]]-es lemeze, a ''[[Never Trust A Pretty Face]]'' a legtöbb rajongója szerint Amanda legjobb albuma. A ''Fashion Pack'' sodró lendületű sláger, amely a híres [[New York]]-i [[Studio ’54]] diszkóról szól. A ''[[Lili Marleen]]'' a [[második világháború]]s, elsősorban [[Marlene Dietrich]] előadása révén ismert katonadal diszkózenei átdolgozása. Az LP csúcsslágere a ''The Sphinx'' volt. A „B” oldal további meglepetései: ''Black Holes,'' a francia nyelven előadott ''Miroirs'' és a lírai ''Dreamer (South Pacific)''. Amanda 1979-ben a magánéletben is révbe ért:, feleségül ment a neves francia énekessztár, [[Sylvie Vartan]] produceréhez, [[Alain Philippe Malagnac]]hoz.▼
 
===AAz '801980-as évek===▼
▲Az [[1978]]-as korong, amely a ''[[Sweet Revenge]]'' címet kapta, még népszerűbb lett, mint a debütáló lemez. Több mint 4 milliót adtak el belőle a világon, s 41 országban került fel a hitlistákra. Az album „A” oldala egy folyamatos, 5 felvételből álló kompozíció. Ebből a ''Follow Me'' az énekesnő legismertebb slágerének bizonyult, melyet az évek során többféle változatban is elénekelt. További slágerek: ''Gold, Run Baby Run, Enigma (Give A Bit Of Mmh To Me)''. [[1979]]-es lemeze, a ''[[Never Trust A Pretty Face]]'' a legtöbb rajongója szerint Amanda legjobb albuma. A ''Fashion Pack'' sodró lendületű sláger, amely a híres [[New York]]-i [[Studio ’54]] diszkóról szól. A ''[[Lili Marleen]]'' a [[második világháború]]s, elsősorban [[Marlene Dietrich]] előadása révén ismert katonadal diszkózenei átdolgozása. Az LP csúcsslágere a ''The Sphinx'' volt. A „B” oldal további meglepetései: ''Black Holes,'' a francia nyelven előadott ''Miroirs'' és a lírai ''Dreamer (South Pacific)''. Amanda 1979-ben a magánéletben is révbe ért: feleségül ment a neves francia énekessztár, [[Sylvie Vartan]] produceréhez, [[Alain Philippe Malagnac]]hoz.
 
▲===A '80-as évek===
 
Az új évtizedben bealkonyult az [[eurodisco]] irányzatának, s ez Amanda karrierjén is meglátszott. ''[[Diamonds for Breakfast]]'' ([[1980]]) című LP-jét elsőként [[Skandinávia|Skandináviá]]ban hozták forgalomba, ahol az énekesnő különösen népszerű volt. A siker nem is maradt el, de [[Európa]] többi országában a lemez a vártnál mérsékeltebb érdeklődést keltett. Pedig ezen az albumon hallható a sztár egyik legnépszerűbb slágere, a ''Fabolous (Lover, Love Me),'' melyet a nyugatnémet tévé ''Disco, Disco, Disco'' című emlékezetes élő műsorának fénypontjaként is előadott. Slágernek bizonyult még a ''Diamonds,'' illetve néhány országban a ''Japan'' és a ''When'' is. Ugyanakkor a ''Diamonds for Breakfast'' hozta meg Amanda számára a legnagyobb sikert [[Olaszország]]ban, ahol tévés műsorok vezetésére kérték fel. [[1981]]-es LP-je, az ''[[Incognito (Amanda Lear-album)|Incognito]]'' Nyugat-Európában megbukott, ám a spanyol változat sikeresnek bizonyult Dél-Európában és Dél-Amerikában. [[1982]]-ben Amanda beperelte az Ariola céget, hogy felbonthassa a velük kötött szerződését. Ugyanebben az évben készítette utolsó közös felvételét Anthony Monn-nal: a ''Fever'' ismét egy Elvis Presley-dal átirata volt. Noha a diszkókirálynő előtt olyan sztárok énekelték már ugyanezt a dalt, mint a [[Boney M.]], [[Suzi Quatro]], később pedig [[Madonna (énekesnő)|Madonna]], máig Amanda verziója a legnépszerűbb.
 
Az olasz népszerűségnek köszönhetően az énekesnő néhány évig Itáliában[[Olaszország]]ban dolgozott. Itt adta ki az ''Incredebilmente Donna'' című kislemezt, illetve a ''[[Tam Tam]]'' című albumot, amely azonban megbukott, s egyben le is zárta az Ariola-korszakot Amanda pályafutásában. [[1984]]-ben a neves olasz rendező, [[Mauro Bolognini]] rendezte a diszkódíva ''Assassino'' című slágerének [[videóklip]]jét. [[1985]]-ös maxija, a ''No credit card'' a diszkókban sikeresnek bizonyult. Ugyanebben az évben ''My Life with Dali (Dali – 15 Jahre mit Salvador Dali)'' címmel könyvet jelentetett meg a híres festőművésszel töltött viharos évekről. [[1987]]-ben újabb nagylemezt adott ki ''[[Secret Passion]]'' címmel. A [[Troggs]] együttes ''Wild Thing'' című felvételének feldolgozását szánták az LP húzóslágerének, ám a dal a vártnál mérsékeltebb sikert aratott. Ráadásul egy autóbaleset megakadályozta, hogy az énekesnő élő fellépésekkel tudja népszerűsíteni a korongot. Az évtized végén Amanda régi slágere, a ''Follow Me'' felmelegítésével próbálkozott. Az [[1987]]-es verzió nem keltett különösebb figyelmet, a két évvel későbbi változat viszont újra a diszkók kedvencei közé került, bár a slágerlistákon már nem jutott számottevő pozícióba.
 
===A '90-es évektől napjainkig===
46 ⟶ 43 sor:
[[1993]]-ban Amanda újabb albumot adott ki ''Cadavrexquis'' címmel. Ezen három korábbi slágere is megtalálható új hangszerelésben: ''Follow Me; Lili Marleen; Fashion Pack''. Utóbbinak a szövegét is aktualizálták. Mégsem ezek, hanem egy vadonatúj dal, a ''Fantasy'' lett a kedvenc. 12 év után, [[1995]]-ben az énekesnő ismét [[München]]ben vett fel egy újabb nagylemezt. Az ''Alter Ego'' oly nagy sikernek bizonyult, hogy 2 évvel később újra megjelentették. Még 1995-ben Amanda egy nagyszabású párizsi nosztalgiakoncerten lépett fel, többek között a Boney M., [[Grace Jones]] és [[Gloria Gaynor]] társaságában. 1995. [[május 5.]] és [[1996]]. [[május 6.]] között az egyik német kereskedelmi adó, az RTL II erotikus magazinműsora, a ''Peep!'' vezetését is elvállalta: 39 adásban volt látható. [[1998]]-ban ''Back In My Arms'' címmel speciális válogatást adott ki, melyen nagy slágerei hallhatók, zömmel remix változatok formájában.
 
[[2000]]. [[december 17.|december 17-én]] Amandát súlyos csapás érte: szeretett férje bennégett vidéki házukban. A tűz okát nem sikerült tisztázni. Malagnacon kívül egy azonosítatlan férfi tetemét is megtalálták a romok között. A homályos körülmények miatt a rendőrség Amandát is kihallgatta az ügyben. Az életvidám dívát a tragédia sem törte össze: hamarosan ismét nyilvános szerepléseket vállalt, s a pletykasajtó szerint újabb hódolók is feltűntek a láthatáron. A korosodó Amanda az új évezredben is hallat magáról: évente jelennek meg friss felvételei. [[2006]]-ban egyik nagy slágere, a ''Queen of Chinatown'' modernizált változatát dobta piacra. [[2008]] novemberében Amanda Lear a francia tévében bejelentette, hogy [[2009]] tavaszán megjelenik új lemeze, a ''[[Brief Encounters]],'' amely pályafutásának első dupla stúdióalbuma lesz. A lemez visszatérést jelentett Amanda fénykorának hangzásvilágához. Számos érdekes feldolgozás kapott helyet rajta, így például Amanda egykori szerelme, David Bowie két slágerének ''(Sorrow, This Is Not America)'' átirata, továbbá [[Lou Reed]] ''Perfect Day,'' [[Françoise Hardy]] ''Comment te dire adieu'' és [[Amy Winehouse]] ''Back to Black'' című slágereinek új, Amanda-féle változatai. Különlegesség a [[Pet Shop Boys]] ''Always on My Mind'' című slágerének átirata is, hiszen már az eredeti dal is egy [[1972]]-es Elvis Presley-szám feldolgozása. A ''Doin' Fine'' című felvétel eredeti hangmintát tartalmaz a Boney M. ''Daddy Cool'' című 1976-os slágeréből. A ''Let the Music Play'' egy 1977-es [[Giorgio Moroder]]-szerzemény , a ''Suicide Is Painless'' pedig a ''[[M. A. S. H.]]'' című film és tévésorozat zenei témájának feldolgozása. (Amanda 2000-ben már elénekelte a ''From Here to Eternity'' című Moroder-slágert a szerző tiszteletére készült albumon.) A ''Brief Encounters'' albumon összesen 24 felvétel kapkapott helyet.
Ezt az albumot pár héttel később a Brand ''New Love Affair'' című EP követte. 2012-ben újabb, 1989 óta az első stúdióalbummal jelentkezett, ez volt a ''I Don't Like Disco'', amely kizárólag új dalokat tartalmazott, feldolgozásokat egyáltalán nem. Egy 2012-es válogatáslemez ''(Collection 2006-2012)'' után 2014 márciusában ''My Happiness'' címmel megjelent albuma Elvis Presley előtt tiszteleg, akinek több dalát feldolgozva alapozta Lear meg a hetvenes években zenei karrierjét. 2016-ban ''Let Me Entertain You'' címmel jelent meg albuma.
 
==Érdekességek==
* [[April Ashley]], az ismert brit transzszexuális művész önéletrajzi könyvében ''(April Ashley's Odyssey)'' azt állította, hogy az [[1950-es évek|'50-es évek]] végén együtt lépett fel Amanda Learrel a párizsi Carrousel Clubban. Ashley szerint Amanda akkor még férfi volt, Alain Tappnek hívták, bár műsoraiban a Peki d'Oslo művésznevet használta. Amanda/Alain a társulattal külföldi turnékon is részt vett. [[Romy Haag]], a német transzszexuális sztár [[1999]]-es önéletrajzában ''(Eine Frau und mehr)'' lényegében megerősíti Ashley szavait. Haag Peki d'Oslóként találkozott először Amandával, aki az 1970-es évek elején kétszer is fellépett vele éjszakai klubjában, a Chez Romy Haagban. A brit menedzser, [[Simon Napier-Bell]] állítása szerint ugyancsak Peki néven, fiúként ismerte meg Leart még Londonban, egy melegbárban. Később lemezt akart készíteni vele. Párizsban azonban már Amandaként látta őt viszont, ezért a tervezett lemez nem készült el, és ráadásul Lear akkoriban már Salvador Dalí pártfogása alatt állt.
 
[[Fájl:Amanda-Lear.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|2011-ben]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Amanda_Lear”