|
==Szülei==
[[Szántó Judit (muzeológus)|Szántó Judit]] (születési neve: Ludmann Júlia), (1903–1963) és [[Hidas Antal]] (valódi nevén Szántó Gyula, (1899–1980) lányaként született 1921-ben Csehszlovákiában, ahová a szülei a [[Tanácsköztársaság]] bukása után, 1920-ban emigráltak. Hidasék [[1922]]. [[Október 1.|október 1]]-jén [[Kassa|Kassán]] házasodtak össze, de [[1924]] júniusában már különéltek egymástól, bár a hivatalos válást [[1925|csak 1925]]. [[Március 10.|március 10]]-én mondták ki.<ref>{{cite book|title=Írók és múzsák Gödöllőn |author=G. Merva Mária |pages=193 |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_PEST_GODOLLO_Sk_2013_Irok_es_muzsak/?query=%22Sz%C3%A1nt%C3%B3%20%C3%89va%22&pg=194&layout=s}}</ref>
==Gyerek és ifjúkora: Kassa, Budapest, Moszkva==
Szülei válása után Kassáról Budapestre került, aholapai Hidasnagyszüleihez Antalkerült. szülei vették magukhoz.Apja, Hidas Antal, aki tagja volt a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|Kommunisták Magyarországi Pártjának]] tagja volt, később1926-ban emigrált a Szovjetunióba emigrált, ahol feleségül vetteújranősült, [[Kun Ágnes]]t, [[Kun Béla (népbiztos)|Kun Béla]] lányát vette feleségül, és íróként, költőként aktívan részt vett a magyar moszkvai magyar kommunista emigránsok életében. Leánya,Ugyancsak Szántó Éva 19361926-ban került ki a Szovjetunióba.<ref>{{cite journal|journal=Kritika |title=Szántó Judit ismeretlen naplója (1938–1946) |author=[[Murányi Gábor]] |year=1984 |issue=8 |pages=2 |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MTA_Kritika_1984/?query=%22Sz%C3%A1nt%C3%B3%20%C3%89va%22&pg=285&layout=s}}</ref> Közben Magyarországon volt felesége, Szántó Judit 1926-ban megismerkedett [[József Attila|József Attilával]], akivel aztán évekig együtt élt. A moszkvai Sarló és Kalapács 1931. júniusi számában megjelent a Moszkvai Proletárírók Szövetsége Magyar csoportjának megbízásából közzétett ''Platformtervezet'', amely azt állítja József Attiláról, hogy „a fasizmus táborában keresi a kivezető utat”. Ezt az állítást Hidas Antalnak tulajdonítják, aki maga is költő révénlévén féltékeny lehetett az elvált feleségével együtt élő József Attilára. Leánya, Szántó Éva 1936-ban került ki a Szovjetunióba.<ref>{{cite journal|journal=Kritika |title=Szántó Judit ismeretlen naplója (1938–1946) |author=[[Murányi Gábor]] |year=1984 |issue=8 |pages=2 |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MTA_Kritika_1984/?query=%22Sz%C3%A1nt%C3%B3%20%C3%89va%22&pg=285&layout=s}}</ref>A Kun Béla ellen 1938-ban indított perben Hidas Antalt is elítélték, és csak 1944-ben szabadult. BörtönéveiAz alattapa lányabörtönévei Szántó Éva alatt különböző állami gyermekotthonokban nevelkedett.
==Hazatérése 1959-ben==
Hidas Antal 1959-ben kapott engedélyt a Magyarországra való visszatérésre. A Párttól a Rózsadombon kapott emeletes villát a Párttól, majd [[Kossuth-díj]]at kapott. Lánya is ebben az évben , már a nyelvtudományok kandidátusakánt<ref name=irodszemle /><ref>{{cite book|title=Akadémiai Almanach |chapter=A nyelvészeti tudományok kandidátusai |year=1962 |pages=373 |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MTA_Almanach_1962/?query=%22Sz%C3%A1nt%C3%B3%20%C3%89va%22&pg=390&layout=s}}</ref> tért vissza, és a Nyelvtudományi Intézet munkatársa lett. Az anyjához, Szántó Judithoz költözött, akivel együtt élt annak 1963-ban rákban bekövetkezett haláláig. Szántó Juditot a Munkásmozgalmi Panteonban József Attila sírjába temették, a síron "József Attila és harcostársa Szántó Judit" felirattal. József Attilát még 1959-ben, a Panteon elkészültekor telepítették át családja megkérdezése nélkül az eredeti 35-ös parcellából, a "mama" , Pőcze Borbála mellől a Panteonba, [[Rajk László (politikus)|Rajk László]] sírja közelébe. A 35-ös parcella sírjátsírt a Főváros díszsírhelyként adományozta Attilának , miután felhozták Balatonszárszóról[[Balatonszárszó]]ról az 1942-es második temetésére. Attila anyját , Pőcze Borbálát a lánya , József Etelka 1955-ben temettette Attila mellé. József Attila csak 1994-ben került vissza eredeti sírjába , a "mama" mellé, ahol ma már testvérei, [[József Jolán |Jolán]] és [[József Etelka |Etelka]] is el vannak temetve. Szántó Judit sírja maradt a Panteonban bár egy új felirattal egy új vörös márványtömbön, amit a temető akkori igazgatónője a Panteon leendő lakói számára raktáron tárolt készletből utalt ki. ▼A háború után a nyelvtudományok kandidátusa lett, s mint olyan tért vissza később Magyarországra.<ref name=irodszemle /><ref>{{cite book|title=Akadémiai Almanach |chapter=A nyelvészeti tudományok kandidátusai |year=1962 |pages=373 |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MTA_Almanach_1962/?query=%22Sz%C3%A1nt%C3%B3%20%C3%89va%22&pg=390&layout=s}}</ref>
Anyja halála után Szántó Éva magára– maradt -bár volt egy boldogtalan kapcsolata Horváth Mártonnal – magára maradt. Labilis, gyenge idegzete egyik válságból a másikba, végül 1965-ben öngyilkosságba sodorta. Apja, Hidas Antal, a [[Vörös Csepel]] dal költője ugyancsak a Kerepesi úti temetőben van eltemetve, a 42/1-A-3 parcellában . ''van eltemetve.▼▲Hidas 1959-ben kapott engedélyt a Magyarországra való visszatérésre. A Rózsadombon kapott emeletes villát a Párttól, majd [[Kossuth-díj]]at. Lánya is ebben az évben tért vissza, és a Nyelvtudományi Intézet munkatársa lett. Az anyjához, Szántó Judithoz költözött, akivel együtt élt annak 1963-ban rákban bekövetkezett haláláig. Szántó Juditot a Munkásmozgalmi Panteonban József Attila sírjába temették, a síron "József Attila és harcostársa Szántó Judit" felirattal. József Attilát 1959-ben, a Panteon elkészültekor telepítették át családja megkérdezése nélkül az eredeti 35-ös parcellából, a "mama" Pőcze Borbála mellől a Panteonba, Rajk László sírja közelébe. A 35-ös parcella sírját a Főváros díszsírhelyként adományozta Attilának miután felhozták Balatonszárszóról az 1942-es második temetésére. Attila anyját Pőcze Borbálát a lánya József Etelka 1955-ben temettette Attila mellé. József Attila csak 1994-ben került vissza eredeti sírjába a "mama" mellé, ahol ma már testvérei, Jolán és Etelka is el vannak temetve. Szántó Judit sírja maradt a Panteonban bár egy új felirattal egy új vörös márványtömbön, amit a temető akkori igazgatónője a Panteon leendő lakói számára raktáron tárolt készletből utalt ki.
▲Anyja halála után Szántó Éva magára maradt - volt egy boldogtalan kapcsolata Horváth Mártonnal. Labilis, gyenge idegzete egyik válságból a másikba, végül 1965-ben öngyilkosságba sodorta. Apja, Hidas Antal, a [[Vörös Csepel]] dal költője ugyancsak a Kerepesi úti temetőben van eltemetve a 42/1-A-3 parcellában. ''
==Publikációi==
|
