„Hidrogén” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:AB88:693F:CD00:41A2:7351:DCC7:3045 (vita) szerkesztéséről Farkasgergely szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
{{Hidrogén/Táblázat}}
A '''hidrogén''' (régies, magyarosított elnevezése '''köneny''' vagy '''gyulany''',<ref>{{cite journal | quotes = | author = Bán Gergely | coauthors = Bán András | year = 1997 | month = március | title = "Ómagyar" | journal = [[Természet Világa]] | volume = 128 | issue = 3 | pages = 116–117 | id = ISSN 0040-3717| url = http://www.termeszetvilaga.hu/tv9703/omagyar.html | accessdate = 2013-06-22}}</ref> [[latin nyelv|latinul]]: ''hydrogenium)'' a [[Kémiai elemek periódusos rendszere|periódusos rendszer]] első [[kémiai elem]]e. Vegyjele '''H''', [[rendszám (kémia)|rendszáma]] 1. A hidrogén a legkönnyebb elem, atomtömege 1,00784–1,00811 [[atomi tömegegység|u]], egyatomos formájában (H<sub>1</sub>) a leggyakoribb elem, a [[világegyetem]] [[barion]]-tömegének mintegy 75%-a.<ref>{{cite web
|last=Palmer|first=D. |title=Hydrogen in the Universe|url=http://imagine.gsfc.nasa.gov/docs/ask_astro/answers/971113i.html|publisher=[[NASA]]|date=1997-09-3|accessdate=2008-02-05}}</ref><ref group="megj.">Megjegyzendő, hogy az univerzum tömegének legnagyobb része nem [[barion]]ok vagy [[kémiai elem]]ek formájában található (lásd [[sötét anyag]] és [[sötét energia]]).</ref> A fősorozatbeli [[csillag]]ok nagyrészt [[plazma]] halmazállapotú hidrogénből állnak, amit apránként [[hélium]]má alakítanak át - atommagfúziós folyamatok segítségével. A többi kozmikus testre általánosan igaz, hogy minél nagyobb, annál több benne a hidrogén: mivel a kisebb [[égitest]]ek gravitációs mezeje az igen könnyű
[[szabványos nyomás és hőmérséklet|Szabványos nyomáson és hőmérsékleten]] színtelen, szagtalan, íztelen, nem mérgező, [[nemfémek|nem fémes]], egy [[vegyérték]]ű, igen gyúlékony kétatomos [[gáz]], [[kémiai képlet]]e H<sub>2</sub>. A világűrben előforduló, atomos hidrogén a Földön ritka, mert a hidrogén a legtöbb elemmel könnyen képez [[kovalens kötés|kovalens]] vegyületeket; ekként jelen van a [[víz]]molekulában és a legtöbb [[szerves vegyület]]ben is. Különösen fontos szerepet játszik a sav-bázis reakciókban, az oldható molekulák közötti [[proton]]-átadásban.
| |||