„Kosztolányi Dezső” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ujkr (vitalap | szerkesztései) a Bíró-Balogh oldalának összekapcsolása, új könyv felvétele monográfiákhoz |
szabadkőművessége |
||
65. sor:
1915 februárjában a költőt ismét sorozásra hívták, ahol azonban szívbillentyű-elégtelenséggel alkalmatlannak minősítették.<ref>Kosztolányi Dezsőné: Kosztolányi Dezső c. életrajzi regénye, Aspy Stúdió Kiadó, 2004, 217. oldal</ref>
[[Kaffka Margit]] temetésén gyászbeszédet mondott.<ref>Kosztolányi Dezsőné: Kosztolányi Dezső c. életrajzi regénye, Aspy Stúdió Kiadó, 2004, 235. oldal</ref>
81 ⟶ 79 sor:
Felesége, [[Kosztolányi Dezsőné|Harmos Ilona]] 31 évvel élte túl; 1967-ben hunyt el.{{refhely|Bogdán Fiú}}
== Szabadkőműves pályafutása ==
Kosztolányi Dezső 1915. december 20-án jelentkezett a Március [[Szabadkőművesség|szabadkőműves]] páholyba, ahova 1916. február 7-én vették fel ünnepélyes keretek közöttt négy másik társával együtt. Híres "''Láncvers''" című szabadkőműves költeményét 1916. november 30-án, [[I._Ferenc_József_magyar_király|I. Ferenc József]] temetése napján este 8 órai kezdettel a császár és király emlékére tartott szabadkőműves gyászmunkán (gyászünnepélyen) olvasta fel. A megemlékező vers nyomtatásban is megjelent a Kelet című szabadkőműves folyóirat 1916. decemberi számában.{{refhely|Vári-Back 2019}} A mű a Zsengék, töredékek, rímjátékok közé került a költő összegyűjtött verseinek kötetében, s Kosztolányi hozzá fűzött megjegyzésének ("Alkalmi vers – a szabadkőműveseknek fölolvastam F.I. halálakor.") téves kiolvasásása következtében 2019-ig F. J. (Ferenc József) helyett valamely F. I. monogramú szabadkőműves társ temetésére írt költeménynek tartották.{{refhely|Berényi 1998}} Legényfokba 1916. december 18-án avatták, a mesterfokot már nem nyerte el. A feljegyzések szerint csak négy alkalommal (fölvételét és a legényfokba avatását is beszámítva) volt jelen első páholyában szabadkőműves munkán. 1917. májusában fedezett (kilépett a páholyból), hogy a Március páholyból kivált társaival együtt egy új páholyt alapítson. Így 1917. május 22-én részt vett a Világ páholy alapításában. Ebben a páholyban Kosztolányi tagja lett az Irodalmi Bizottságnak.
Kosztolányi Dezső a Tanácsköztársaság bukása után 1921-ig a szélsőjobboldali Új Nemzedék című lap Pardon rovatának szerkesztőjeként éles hangú antiszemita és szabadkőműves ellenes cikkeket írt, megtagadva ezzel saját szabadkőműves múltját is.
== Munkássága ==
446 ⟶ 453 sor:
<!-- a szövegből egyenként hivatkozva: -->
* {{hely|Újbuda 2010-13}} [http://www.ujbuda.hu/ujsag/2010_06_30/201013.pdf Újbuda XX. évf. 13. szám, 2010. június 30.]
* {{hely|Berényi 1998}} {{citper |cím=[
* {{hely|Vári-Back 2019}} {{citper |cím=[https://www.academia.edu/40376394/A_Láncvers_rejtélye_Kiről_szól_Kosztolányi_szabadkőműves_költeménye_The_Mystery_of_the_Chain_Poem_Who_is_Kosztolányis_Masonic_poem_about_ A „Láncvers” rejtélye (Kiről szól Kosztolányi szabadkőműves költeménye?)] |szerző=Vári László - Back Frigyes |periodika=Irodalomismeret |év=2019 |szám=2 |kiadó=Magyar Irodalomtörténeti Társaság}}
* {{hely|Bogdán Fiú}} {{citper |cím=[http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/73/bogdan4.html Bogdán József: A fiú – Kosztolányi Ádám nyomában] |periodika=zEtna webmagazin és olvasóterem|kiadó=zEtna.org}}
* {{hely|Szegedy-Maszák Örökség}} {{citper |év=2010 |hó=08 |nap=19 |periodika=Bookfenc |cím=[http://bookfenc.blog.hu/2010/08/19/kosztolanyi_oroksege_beszelgetes_szegedy_maszak_mihallyal_1 Kosztolányi öröksége] |szerző=Danyi Gábor |alcím=Beszélgetés Szegedy-Maszák Mihállyal |kiadó=Bookfenc}}
| |||