„Függőség (pszichológia)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Hétköznapi szóhasználatban a '''függőség''' szót a ragaszkodás, hozzászokás, szükséglet értelemben használjuk. A függőség jelenségének önmagában nincs pozitív, vagy negatív értéke, jelentését a kontextus adja, például a függőség egy csecsemő számára a túlélést teszi lehetővé – ez Fairbairn szóhasználatában az infantilis függőség. Amennyiben az érett függőségbe való eljutás sérül, kóros függőségi állapotok (szenvedélybetegségek, azaz addikciók), illetve kóros függetlenségi állapotok ([[autizmus|autisztikus]] magatartás) alakulnak ki.
A szenvedélybetegség – másként '''addikció''' vagy kóros szenvedély – hátrányos helyzetbe hozhatja az érintett személyt és környezetét is, mivel kényszeres viselkedési mintákból áll, melyekben a viselkedés irányítása, abbahagyása sikertelen. Pszichológiai értelemben véve a kóros szenvedély azt jelenti, hogy egy a hétköznapokban elterjedt és normálisnak vagy csak enyhén deviánsnak látszó viselkedésmód mintegy elszabadul, dominánssá válik. Ugyanakkor bizonyos függőségtípusok, pl. a munkamánia sokkal elfogadottabb.<ref>Dr. Máté Gábor: A sóvárgás démona</ref>
== Formái ==
[[Fájl:Cocaine3.jpg|bélyegkép|jobbra|Kokain por]]
'''Kémiai szerek által kiváltott:'''
73 ⟶ 76 sor:
=== Internetfüggőség ===
Az internetfüggőség fogalma nehezen definiálható, hiszen az online töltött idő, vagy tevékenységek alapján nem határozható meg egyértelműen, hogy a használat problémás, túlzott-e.
A függőségnek több típusát különböztethetjük meg aszerint, hogy az internetezés mely területére irányul.<ref>{{Cite journal|last=Davis|first=R.A.|title=A cognitive-behavioral model of pathological Internet use|journal=Computers in Human Behavior|volume=17|issue=2|pages=187–195|doi=10.1016/s0747-5632(00)00041-8|url=https://doi.org/10.1016/S0747-5632(00)00041-8}}</ref>
| |||