„86-os főút (Magyarország)” változatai közötti eltérés

Ma a 86-oson rossz műszaki állapotú vasúti, gyenge teherbírású átkelési szakaszokkal tarkított vegyes használatú közúti hálózat jellemzi a térséget. Az elmúlt évtizedben tapasztalt forráshiány miatt elmaradt beruházási és megelőzési, fenntartási tevékenység a szolgáltatási szint csökkenését eredményezte. A 90-es évekbeli [[rehabilitáció]]t kivéve a nagy építések elkerülték a 86. számú főutat, [[Szombathely]] kivételével elkerülő útszakasz sehol nem épült. A probléma abban is gyökeredzik, hogy az utóbbi években fejlesztés a 86-oson a [[Répcelak]] – [[vasegerszeg]]i szakaszt kivéve nem volt. Ez az ország számára is rendkívül terhes következménnyel jár, hisz nem elég az utakat megépíteni [[Budapest]]en, [[Közép-Magyarország|Közép]]- és [[Kelet-Magyarország]]on, oda el is kell jutni. A régió városai közti elérhetőség az egyik legalacsonyabb az országban. A régió két városa [[Nagykanizsa]] és [[Győr]] között három óra az út, [[Szombathely]] – Győr között a két órát közelíti meg. Ez túllépi az elviselhetőség küszöbét. Ugyanakkor a nyugati határszakaszon évről évre az ország gazdasági növekedését jelentősen meghaladó gazdasági forgalom jelenik meg. A probléma legfőbb okozója, hogy a [[Nyugat-Dunántúl|Nyugat-dunántúl]]i főúthálózatnak a paraméterei (szélesség, burkolatépség, [[nyomvályú]]sodási értékek,) az országos állapot alatt vannak. '''Ott, ahol a legerősebb a teherforgalom, a főúthálózat állapota ott a legrosszabb.''' További negatívum, hogy a régió aprófalvas településszerkezete miatt rengeteg a lakott terület, egy hasonló 100 km-es részen az [[Alföld]]ön 3–4 lakott terület van, itt például [[Mosonmagyaróvár]] és [[Szombathely]] között 13 lakott területet találunk. Nem kell bizonygatni ennek baleset veszélyességét, környezeti ártalmait.