„Magyar Királyság (1920–1945)” változatai közötti eltérés

A legitimista nagy hazafinak számított, de mindig a racionális kereteken belül; a [[turanizmus]]t elítélte, mivel több ízben [[I. István magyar király|Szent István]]t kisértékü embernek tüntette fel és vele szemben kiemelte [[Koppány vezér]] személyét. Ezzel a pogányságot felemelte a kereszténységgel szemben, olyan érv, amelyet nem támogatott a legitimizmus.<ref name="zalamegye1935">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/en/view/ZalamegyeiUjsag_1935_1/?query=%22Gy%C3%B6m%C3%B6rey%20Gy%C3%B6rgy%22%20%22farkas%20tibor%22&pg=177&layout=s|title=Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)1935-02-13 / 36. szám}}</ref> A magyar legitimisták a [[Magyarország 1919–1945 között|Horthy-korszak]] alatt a központi kormánynak és a politikai pártjának, a [[Egységes Párt|Nemzeti Egységes Pártjának]] (NEP), nagy ellenfelei és bírálóia voltak. A király nélküli kiráyságot fentartó rendszer alatt gyakran helytelenítették a kormányzó születés- és névnapjának megülését, valamint nagy ellenzői voltak a sok új állami módosításnak, amelyet a [[Bethlen-kormány]] alatt vezettek be. Másrészt legitimista mozgalom mélyen római katolikus meggyőződésű volt, és a jobboldali szélsőségeket erősen elutasította, pontosabban igen nagy ellenségének számított a [[nemzetiszocializmus]]nak. A legjelentősebb legitimista politikusok között nagyapponyi gróf [[Apponyi Albert]] ([[1846]]–[[1933]]) politikus, miniszter, belső titkos tanácsos, zicsi és vázsonykői gróf [[Zichy János (miniszter)|Zichy János]] ([[1868]]-[[1944]]) miniszter, őrgróf [[Pallavicini György]] ([[1881]]–[[1946]]), nagybirtokos, valamint csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf [[Andrássy Gyula (politikus, 1860–1929)|Andrássy Gyula]] ([[1860]]–[[1929]]) belügyminiszter, említésre méltóak.