|
|}}
'''Megyeri Károly''', születési nevén(született ''Stand Károly'') ([[Tótmegyer]], [[1799]]. [[január 8.]] – [[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1842]]. [[december 12.]]) [[színész]], [[drámaíró]] és -fordító.
== Élete ==
Művésznevét szülőfaluja után vette fel. Édesapja a Károlyi-uradalom gazdatisztje volt. FiaŐ is gazdasági irnok lett a gróf Károlyiak uradalmában, ám mivel kifigurázta inspektorát, elbocsátották. 1817-ben tagja lett [[Kilényi Dávid]] társulatának. A legismertebb vándoregyüttesekkel lépett fel az országban, többek között a [[Országgyűlés#Történelmi országgyűlések|pozsonyi országgyűlésen]] (1825), [[Kassa|Kassán]] (1828–1833), valamint a [[Buda (történelmi település)|budai]] [[Várszínház (Budapest)|VárszínházVárszínházban]]ban (1833–1837), ahol rendezett is. 1837–től 1842-ig kisebb megszakításokkal a [[Pesti Magyar Színház]] tagja volt, majd a [[Nemzeti Színház]]hoz került át. Egyaránt szerepelt vígjátékokban és megformált intellektuális intrikusokat is: ő volt a [[Bánk bán (dráma)|Bánk bán]] ősbemutatóján az első BiberáchBiberach. Alakított hősöket is, mint például Schenk Belizárjának címszerepét a Pesti Magyar Színház nyitóelőadásán. Alakját [[Vörösmarty Mihály]] két epigrammában (1844), [[Petőfi Sándor]] pedig ''A tintásüveg'' című versében (1844) ábrázolta.
Komikus szerepekbenKomikusként rendkívüli sikereket aratott, de intrikus szerepekre is alkalmazták. Komikai erejét átvitte a művészet tereméből, ahol a társaság felviditására száz meg száz apró történetet és anekdotát tudott annyi élénkséggel és olyan plasztikai kifejezésekkel előadni, hogy rá és anekdotáira hosszú idő után sem lehetett kacagás nélkül emlékezni. Kisded zömök alak volt, ezer változatú, kifejezésdús proteusi arccal és mozgással, melyek jól választott öltözetével együtt megannyi jellemfestő, szerepmagyarázó jelek voltak színészi játékában. Hangja nem volt kellemes, sőt recsegő; fellépésében nem elég méltóságos, ezért hősi szerepekre nem volt alkalmas, de az egyik legsokoldalúbb színészként ismerték. Volt egy kalapja, csak ezt kellett fejérefejébe csapni, és a közönség, még mielőtt ajka megnyílt volna, szűnni nem akaró nevetésben tört ki.
12 [[Dráma|drámát]] fordított le [[német nyelv]]ből, ebből hatnak a szövege ismert. ''Nyelvprity'' című vígjátékában a nyelvújítás túlzásait is megjelenítette, ez nyomtatásban is megjelent Kassán, 1833-ban. Kéziratban maradt ránk ''A solymosi vár'' című 1833-as drámája.
== Fontosabb szerepei ==
* Shylock ( Sh.[[William Shakespeare]]: [[A velencei kalmár ]]); ▼
* Homodei ( [[Victor Hugo ]]: Angelo); ▼▲* Shylock (Sh.: A velencei kalmár);
▲* Homodei (Hugo: Angelo);
* Gubetta (Hugo: Borgia Lucretia);
* Varning (Ducange: Harminc év egy játékos életéből);
==Kéziratban lévő művei==
* Rafaela és Heliodor, szomorújáték 5 felv. Raupach Erneszt után (előadták Miskolcon 1831. okt. 8., 1833. febr. 5. Debrecenben, 1832. aug. 25. Budán, 1834. ápr. 2., nov. 19. Nagyváradon, 1835. máj. 23. és dec. 21.)
* A babonás szekrény, vagy a lepecsételt polgármester, vígj. 2 szakaszban, Kotzebue után németből ford. (Marosvásárhelyt 1832. máj. 29., Debrecenben szept. 23., Budán 1833. okt. 13., 1834. jan. 28., júl. 22., 1835-37. febr. 7., Pesten 1838. febr. 13., Kassán 1874. ápr. 7.)
Benkő még a következő színműveit említi: Fiú bosszúállása, ford.; Kivallások, Bauernfeld után ford.; Rickeburgi háznép, Scribe után ford., a nemzeti színház könyvtárában: Girbachi Matild, érzékenyjáték 5. felv., ford.
== Források ==
* {{SzínhLex||http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz15/272.html}}
* {{szinnyei|8||m/m15770.htm}}
|
