„Hang” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2.6.156.112 (vita) szerkesztéséről Jávori István szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
a →Hullámfajták: Helyesírási javítások. |
||
62. sor:
=== Hullámfajták ===
[[Fájl:Sine waves different frequencies.png|bélyegkép|360px|Transzverzális hullámok. Különböző frekvenciájú [[szinusz]]hullámok; a lentebbiek magasabb frekvenciájúak]]
* [[Transzverzális hullám]] esetén a részecskék rezgési iránya merőleges a hullámterjedés irányára. Ilyen, amikor egy kötél egyik végét megrázva hullámot idézünk elő, ami végig terjed a kötélen. Hétköznapi értelemben „hullámzásra” gondolva ilyen transzverzális hullámot képzelünk magunk elé. Transzverzális hullám csak szilárd halmazállapotú anyagban alakulhat ki. Ugyanis csak szilárd anyagokban elég nagy a részecskék közötti vonzerő ahhoz, hogy a példánkban ''függőlegesen'' kilengő részecskéket a kilengés után visszahúzza eredeti helyükre, úgy, hogy közben ez a kimozdulás a szomszéd részecskére ''oldalirányban'' terjedjen tovább. Vízszintes kötél esetén például miközben a kötél egy adott pontja függőlegesen föl-le mozog, az összetartó erő elég erős ahhoz, hogy megrántsa-kilendítse a szomszédját is. Így alakul ki a sajátos, hullámként érzékelt mozgás, melyben a részecskék függőlegesen rezegnek, ám közben a rezgés a vízszintes szomszédokra átadódva, vízszintes irányban, „rezgésirányára merőleges irányban” terjed. (Ez csak a valós anyagmozgást jelentő mechanikai
* [[Longitudinális hullám]] esetén a részecskék rezgésének iránya azonos a hullám terjedésének irányával. A '''hanghullámok''' jellemzően longitudinális hullámok. Megértéséhez képzeljük el egy tipikus hanghullám keletkezését: Amikor egy hangfal membránja előre kimozdul, az előtte levő levegő (egymáshoz képest szabadon elmozduló) részecskéi
* [[Hajlítási hullám]]ok hosszúkás vagy lapos formájú szilárd testekben keletkeznek, itt az anyag ''alaki rugalmassága'' kap szerepet, egy geometriai deformáció terjed hullámszerűen. Ilyen esetben a terjedési sebesség függ a frekvenciától is, a részecskék elsősorban (de nem kizárólag) transzverzális mozgást végeznek. Az [[idiofon hangszerek]], illetve a [[Kordofon hangszerek|húros hangszerek]] [[Test (hangszerrész)|testén]] keletkeznek ilyen hullámok, az utóbbi esetben ezek segítségével tud például a [[húr]]ok rezgése léghang formájában a térben szétterjedni.
* Léteznek még ''nyúlási'' és ''torziós'' hullámok is, ezek hangtani szempontból kevésbé fontosak.
|