„Nagy-Kurultáj” változatai közötti eltérés

A '''Nagy-Kurultáj''' vagy röviden '''Kurultáj''' magyar hagyományőrző rendezvény, amelyre kétévenként kerül sor [[Bugac]]on. A rendezvény céljaCélja a [[magyarok|magyarság]] egymással és a rokon őstörténetű keleti népekkel való összefogásának erősítése, a sztyeppei [[lovas nomadizmus|lovas nomád]] kultúra és a keleti eredet hagyományainak ápolása. Először [[2007]]-ben tartották a [[kazahsztán]]i Saga településen<!-- több Саға település is létezik -->. Az első magyarországi KurultájraKurultáj [[2008]]-ban került sorvolt, legutóbb pedig [[2019]]. augusztus 16–18. között rendezték meg [[Bugac]]on.

[[2006]] szeptemberében [[Bíró András Zsolt]] antropológus, humánbiológus vezetésével öt fős [[Kazakok|kazak]]-magyar–magyar kutatócsoport több mint egy hónapos expedíció keretében járta be az észak-[[kazahsztán]]ikazahsztáni [[Torgaj]]-vidék területét (Kosztunaj-tartomány, Dzsangeldi-megye), és a kutatás [[genetika]]i kapcsolatot mutatott ki a mai magyarság és az említett területen élő [[madjarok|madjar törzs]] (ejtsd: ''magyar'', más néven „torgaji magyarok”) között. Az eredményekről az [[''American Journal of Physical Anthropology]]'' tudományos szakfolyóirat is beszámolt.<ref name="mno.hu">[http://www.mno.hu/portal/657444 A nemzet képes méltóságban együtt ünnepelni] A Magyar Nemzet cikke (2009.08.19.)</ref>

[[Fájl:Bíró András Zsolt - Kurultáj, 2014.08.09 (1).JPG|thumbbélyeg|Bíró András Zsolt]]

2006 decemberében a madjarok vezetői Bíró Andrást is meghívták első közös megbeszélésükre Kazahsztánba, ahol a magyar antropológus tevékenysége hatására úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy alapítványt és a következő évben összehívják a Kurultájt, a madjarok törzsi gyűlését (a 19. század óta először!). A rendezvény fő célja az volt, hogy a Kazahsztán területén szétszóródott madjar törzsbelieket összegyűjtse néhány napra, és hagyományőrző programok révén megerősítse a kis nemzeti közösség összetartozástudatát. Az alapítvány vezetői Magyarországot[[Magyarország]]ot is meghívták. A magyar küldöttség szervezését Biró András vállalta el, és a [[Baranta]] Hagyományos Magyar Harcművészetek Szövetségének 10 fős válogatott csapatát kérte fel arra, hogy egy Magyarország képviseletében a Madjar Kurultájon bemutassák a magyar harci, zenei és tánchagyományt. A küldöttségbe további tagokat is bevont, többek között a [[Magyarok Világszövetsége]] képviselőjét. Miután állami támogatást nem sikerült szereznie, a csapat kiutazását a Magyarok Világszövetsége, [[Székesfehérvár]] és [[Dunaszerdahely]] városok önkormányzata, egy [[kassa]]i vállalkozó, a UPC és a Front Line Magyarország Kft. támogatták.<ref name="polgarinfo.hu">{{Cite web |url=http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=14968# |title=Magyarországi Magyar-Madjar Találkozó |accessdate=2009-11-09 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110423104412/http://www.polgarinfo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=14968# |archivedate=2011-04-23 }}</ref>

Számos kazahsztáni támogató segítségével végül [[2007]]. [[július 4.|július 4]]-[[július 8.|8]] között a [[Szariözön]] folyó mellett fekvő Saga településen, a madjar törzsi terület központjában tartották meg a törzsi gyűlést. A rendezvényen mintegy tízezer ember vett részt. A 20 fős magyar küldöttségküldöttséggel részvételévelegyütt lefolytatott törzsi tanácskozás mellett a program keretében sor került a hagyományos [[kurasz]] versenyre, a lófuttatásra és a magyar csapat [[baranta]] bemutatójára, esténként pedig kulturális műsorokra. A rendezvény során a [[Iszlám|muszlim]] vallású madjarok ünnepélyesen felavatták a „Magyarok (madjarok) Ősatyjának” szentelt [[mecset]]et, majd megkoszorúzták legnagyobb hősük, [[Karcag batir]] síremlékét. [[Július 7.|Július 7]]-én]] a madjar törzsi vezetők és a magyar küldöttség közös testvéri szerződést fogalmazott meg, amelyet [[Július 10.|július 10]]-én]] a megyeszékhelyen, Arkalikban írtak alá a madjar vezetők és a magyarságot képviselő küldöttség tagjai. A szerződésben kijelentik, hogy a két nép tagjai a testvéri közösséget a jövőben ápolni fogják, és e hagyományt gyermekeiknek is továbbadják.

A magyar küldöttség kezdettől igen meleg fogadtatásban részesült, nemcsak a madjar törzs részéről, hanem a kazak államtól is. Június végén a három legnagyobb kazak tévé és több újság riportot közölt Bíró Andrással a genetikai vizsgálatokról. A megyeszékhelyen, Arkalikban kormányküldöttségnek kijáró díszfogadást rendeztek a magyar csapat tiszteletére, és ez a többi útba ejtett településen is folytatódott (Amangildi és Torgaj városok, Kumsik, Saga). A kazahsztáni országos médiákban azmédiában ott-tartózkodásának teljes időtartama alatt kiemelt helyet foglalt el a magyar küldöttség útja. A Kazak Nemzeti Televízió már [[Asztana|Asztanába]], a kazak fővárosba érkezésükkor külön riportot készített velük. Ezt követően naponta több hírösszefoglalónak is helyet adtak televíziókban, rádiókban, nyomtatott sajtóban. Az utazásról egy magyar forgatócsoport is készített dokumentumfilmet. Kazahsztánon kívül [[Üzbegisztán]]ban, [[Oroszország]]ban és a muzulmán országokban (pl. [[Szaúd-Arábia]]) közöltek hírösszefoglalókat a küldöttség látogatásáról. A magyarországi média az eseményről nem adott hírt.<ref name="polgarinfo.hu"/>

Bíró András kezdeményezésére és szervezésében [[2008]]. [[augusztus 8.|augusztus 8]]-[[augusztus 10.|10.]] között több mint 80 magyar hagyományőrző és kultúrcsoport részvételével tartották meg a Magyar-Madjar Kurultájt a [[kunszentmiklós]]i Bösztörpusztán. A [[Kárpát-medence]]i magyarság és a kazahsztáni madjar törzs küldöttsége együtt emlékezett a közös múltbeli gyökerekre, [[Attila hun király|Attilára]], [[Baján kagán]]ra, a [[Honfoglalás|magyar honfoglalásra]] és a madjar törzs hősére, Karcag batirra. A bevezető ünnepséget [[Kunszentmiklós]] polgármestere, Kazahsztán magyarországi nagykövete és a kazahsztáni madjar küldöttség vezetője nyitotta meg, majd látványos zenés élőkép és csatajelenet következett. Ezután hagyományos lakomára („Magyarok Asztala”), majd a részt vevő küldöttségek nyilvános tanácskozására került sor. A rendezvény programját a lovas és gyalogos harci és ügyességi játékok mellett a felállított [[jurta]]falu, koncertek, [[táncház]], népi kirakodóvásár, őstörténeti előadások, természetgyógyászati kezelések, kézműves foglalkozások és gyermekfoglalkozás színesítette. Több tízezer látogató ünnepelt együtt.<ref>http://obuda.jobbik.hu/node/49{{Halott link|url=http://obuda.jobbik.hu/node/49 |date=2019-11 }}</ref>

A 2008-ban szervezett Magyar-MadjarMagyar–Madjar Kurultáj Magyarország eddigi legnagyobb hagyományőrző rendezvénye volt, amelyen több mint 80 [[Kárpát-medenceimedence]]i hagyományőrző és kulturális szervezet vett részt és látta vendégül a Kazahsztánból érkező madjar küldöttséget. Olyan nemzetközi fesztivál és egyben „magyar-magyar”„magyar–magyar” találkozó valósult meg, amelynek színvonala és szellemisége kizárta a [[magyar őstörténet]]kutatás „vadhajtásait”, és nem engedett teret a hiteltelenségnek, az öncélú magamutogatásnak.<ref name="mno.hu"/>

A Bíró András Zsolt és Varga Zoltán által létrehozott [[Magyar-TuránMagyar–Turán Alapítvány]] az összefogás jegyében egy szövetséget hívott életre, amelyhez 2009-ben több mint 30 szervezet csatlakozott a magyar hagyományőrzés összehangolásösszehangolása, a magyar őstörténeti kutatások segítése és a Kurultáj szervezése céljából. A szervezők úgy döntöttek, hogy a Kurultáj nem egy állandó helyszínen lesz, hanem bármely település számára meg kell adni a lehetőséget, hogy pályázhasson.

[[2009]]. [[augusztus 23.|augusztus 23]]-án]] ugyancsak Bösztörpusztán egy újabb rendezvény is lezajlott Magyarok Országos Gyűlése majd negyedmillió résztvevővel, a Kurultáj korábbi szervezőcsapatából kivált [[Magyarok Szövetsége Egyesület]] rendezésében.<ref>{{Cite web |url=http://www.magyarokszovetsege.hu/# |title=Archivált másolat |accessdate=2018-11-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090909192139/http://www.magyarokszovetsege.hu/# |archivedate=2009-09-09 }}</ref> Ez a rendezvény részben hasonló összmagyar kulturális célokat tűzött ki maga elé, mint a 2009-es, azonban a rokon őskultúrájú népek képviselői közül csak az [[ujgurok|ujgur]], a [[kazakok|kazak]] és az [[oszétok|oszét]] voltak jelen, és az esemény politikai jelleget is kapott a Szövetség politikai céljai következtében (új nemzeti [[alkotmány]] megfogalmazása és követelése az Országgyűléstől). (Ezekből később semmi sem valósult meg.) A rendezvény szervezésében a Magyar-TuránMagyar–Turán Alapítvány nem vett részt. {{forrás|A Kurultáj név a Magyar-TuránMagyar–Turán Alapítvány jogvédelme alatt áll.}}{{pontosabban}}

A 2008-as magyarországi rendezvény híre [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiáig]] is eljutott, és azt eredményezte, hogy egyre több rokon, illetve kulturálisan rokon nép vette fel a kapcsolatot a szervezőkkel. 2010-ben várhatóan 12 ország hagyományőrző csoportjai érkeznekérkeztek a helyszínre.

Az eseményen így már nemcsak a Kárpát-medence magyarsága és a kazakisztáni madjar törzs, hanem 12 ország rokon, illetve kulturálisan rokon népei is együtt ünnepelnekünnepeltek, majd. Az előkészítő tárgyalások alapjáns nagy létszámú hagyományőrző csoportok és delegációk érkeznekérkeztek: Kazahsztánból, [[Üzbegisztán]]ból, [[Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület|Ujgurisztán]]ból ([[Kína]]), [[Törökország]]ból, [[Azerbajdzsán]]ból, [[Türkmenisztán]]ból, [[Kirgizisztán]]ból, [[Baskíria|Baskírföld]]ről ([[Oroszország|Oroszországi Föderáció]]), [[Tatárföld]]ről (Oroszországi Föderáció), [[Gagauzok|Gagaúziából]] ([[Moldova]]) és [[Bulgária|Bulgáriából]].

A kegyeleti jurtában az első ismert honfoglalás koriakkori vitéz, trepanált koponyáját nézhették meg az érdeklődők és tiszteleghettek az ősök emléke előtt. A koponyáról hiteles antropológiai arcrekonstrukció készült. Ez alapján festették meg azt a képet, amely azt ábrázolja, hogyan is nézhetett ki a honfoglalás kori vitéz. A kegyeleti jurtában, amelyet egyébként a [[kiskunmajsa]]i Balogh Sándor, Balogh Ákos és csapata készített, számos nagyon értékes honfoglalás kori leletet állítottak ki. Láthattak az érdeklődők még egy eredeti „In situ” honfoglalás kori lovas temetkezéses sírt, színarany kaftán díszeketkaftándíszeket, aranyozott lószerszámokat és díszeket, a félegyházi[[kiskunfélegyház]]i tarsolylemezt. A kegyeleti jurtát a félegyházi [[Kiskun Múzeum]], a kecskeméti [[Katona József Múzeum]], a halasi [[Thorma József Múzeum]] és a [[Természettudományi Múzeum]] szakemberei rendezték be.

[[Fájl:Kurultáj - Magyar Törzsi Gyűlés, Bugac, 2014.08.09 (7).JPG|thumbbélyeg|Táltosdob]]

A meghívott, {{forr|genetikailag illetve kulturálisan rokon}}, hun-türkhun–türk tudatú népek mindegyike elfogadta a meghívást. Sőt, magas rangú diplomáciai küldöttségeken túl népzenei és néptáncbemutatóval is készültek. A seregszemle után a vendégek aláírták a jövőbeni szövetség alapjául szolgáló szerződés lapjait.

2010 tavaszán két magyar sportoló megdöntött egy, 1226a [[középkor]] óta érvényes [[íjászat|íjászrekordot]] a nyílegyenes távlövő-bajnokságon. Az íjász távlövés eddigi rekordját 1226-ban állította fel a kelet-tadzsikisztáni Sartaulban [[Dzsingisz mongol nagykán|Dzsingisz kán]] egyik győzelme alkalmából rendezett versenyen egy Esunkhei nevű íjász. 335 aldnyi – 502,5 méter – távolságra röpítette nyílvesszejét. A teljesítményt emlékoszlopon örökítették meg, a Dzsingisz kán köve néven ismert emléket a szentpétervári [[Ermitázs]] Múzeumban őrzik. [[Mónus József]], Grózer Csaba páros nyila 508,74 méterre szállt, 6 méterrel haladva meg a középkorból ismert rekordot.

Mónus József megígérte: a Kurultáj tiszteletére megpróbálja megdönteni – immár saját – világrekordját. 2010. augusztus 8-án, közvetlenül a Kurultáj szertüzének meggyújtása előtt került sor az eseményre. Hosszú előkészület és lelki ráhangolódás után röpítette ki Mónus József íjából a közönségből kiválasztott két személy kézjegyével ellátott nyílvesszőket a korábbi rekordot jelölő zászló irányába. A nyílvesszőket többen keresték, míg a szertűz lobogott, végül négyet találtak meg. Közülük pedig egy a 603 méternél fúródott a földbe.

Immár a hitelesített világrekord hagyományos visszacsapó íjjal: 603 &nbsp;m, amit Mónus József ért el a 2010. évi Kurultájon, Bugacon. Azóta Mónus megtoldotta rekordját 50 méterrel. 2012-ben Kína [[Belső-Mongólia Autonóm Terület|belső-mongóliai]] tartományának Ergun városában rendezett íjászversenyen, 653 méteres lövésével.<ref>http://sportgeza.hu/hirek/2012/08/24/uj_tavlovo_rekordot_allitott_fel_monus_jozsef_magyar_ijasz/</ref>

A szert Sólyomfi Nagy Zoltán tartotta. Őt Karaul még életében avatta őrzővé. A körben helyet kapott valamennyi testvérnép, továbbá a [[japánok|japán]] küldött. A küldöttek mindegyikeMindegyikük egy-egy fahasábot tett a tűzbe., Azaz életfa alá pedig az elcsatolt magyar területek (Őrvidék, Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék) földjéből került egy-egy jelképes adag. A szertűz végén a küldöttek megszavazták, hogy a következő Kurultáj 2012-ben legyen újra magyar földön.

[[Lezsák Sándor]], mint az országgyűlés[[Országgyűlés]] alelnöke, elvállalta a Kurultáj védnöki tisztét.

File:Kurultáj - Magyar Törzsi Gyűlés, Bugac, 2014.08.09 (1).JPG|A küzdőtér bejárata

File:Kurultáj - Magyar Törzsi Gyűlés, Bugac, 2014.08.09 (2).JPG|Küzdőtér

File:Kurultáj - Magyar Törzsi Gyűlés, Bugac, 2014.08.09 (12).JPG

File:Kurultáj - Magyar Törzsi Gyűlés, Bugac, 2014.08.09 (26).JPG

File:Flags of turan nations - Kurultáj, 2014.08.09.JPG|Nemzetek zászlói

== LásdKapcsolódó mégszócikkek ==

{{forrásokjegyzetek}}

* [http://hirosindex.hu/regio/kunszentmiklos/_magyar-madjar_kurultaj_2008 Magyar-Madjar Kurultaj 2008] A Hírösindex cikke képgalériával ({{webarchuvewebarchive|url=https://web.archive.org/web/20080912213041/http://hirosindex.hu/regio/kunszentmiklos/_magyar-madjar_kurultaj_2008|date=2008-09-12}}, galéria nélkül)

* [http://kurultaj.com/ A Magyar-TuránMagyar–Turán Alapítvány honlapja]