„Szecessziós építészet Magyarországon” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
a blinkjav. |
||
8. sor:
A [[Magyarország építészete|magyarországi építészetben]] a szecesszió jegyei az 1890-es években tűntek fel először, és a századfordulós fénykort követően az 1910-es évek végére, voltaképp az [[első világháború]]val, korszaka lezártnak tekinthető. A stílus legfontosabb hazai mestere [[Lechner Ödön]]. Az általa, valamint követői és tanítványai által kifejlesztett és művelt magyaros szecesszió mellett, részben párhuzamosan, a stílusnak többféle irányzata létezett: egyes hazai épületeken megfigyelhető a francia és a belga [[Szecesszió|Art Nouveau]], a német Jugendstil, a bécsi kortársak, vagy épp a korabeli skandináv és angol építészet hatása. Lechner elméleti és gyakorlati munkássága a korszak több meghatározó építésze, így [[Lajta Béla]], vagy a [[Fiatalok]] csoportjának egyik alapítója, [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] számára is fontos kiindulópontot jelentett.
Budapest európai összehasonlításban is gazdag szecessziós műemlékekben. Itt találhatók Lechner Ödön legfontosabb munkái: az [[Iparművészeti Múzeum]], a [[Postatakarékpénztár]] és a [[Magyar Földtani és Geofizikai Intézet|Magyar Földtani Intézet]] székháza. A korszakra jellemző módon kiváló minőségű anyagokból, összművészeti alkotásként megformált épületek a [[Gresham-palota]], az egykori [[
== A szecessziós stílus legfontosabb építészei Magyarországon ==
19. sor:
*[[Komor Marcell]] (1868–1944) – Lechner Ödön irányzatának híve, Jakab Dezsővel közös irodája a századforduló legtermékenyebb műhelyei közé tartozik. Munkáik közé tartozik a [[marosvásárhely]]i [[Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)|Közigazgatási Palota]], a [[szabadka]]i zsinagóga és a városháza, valamint a budapesti Palace Szálloda. Komor az általa alapított ''[[Vállalkozók Lapja]]'' főszerkesztőjeként évtizedeken át jelentős befolyást gyakorolt a magyar építészeti közéletre is; a harmincas években innen nőtte ki magát a modern architektúra első számú magyar fóruma, a [[Tér és Forma]].<ref>{{CitLib |url= |tit=Komor Marcell és Jakab Dezső |aut=Várallyay Réka |aut2= |ann=2010 |loc=Budapest |red=Holnap |isbn=9789633469019}}</ref>
*[[Raichle J. Ferenc]] (másképp ''Raichl'', 1869–1960) – [[Szabadka]] és [[Szeged]] századfordulójának kiemelkedő építésze. Budapesten diplomázott, a szecesszió építészetével a hozzá hasonlóan [[apatin]]i születésű [[Pártos Gyula]] ismertette meg. Szabadkán legfontosabb épülete az 1903-ban elkészült saját lakóháza, amelynek népművészeti ihletésű kerámiadíszén Lechner hatását lehet felfedezni. Szegeden fontos alkotásai a [[Gróf-palota (Szeged)|Gróf-palota]], a [[Móricz-ház (Szeged)|Móricz-ház]] és a [[Vastag-ház (Szeged)|Vastag-ház]].
*[[Lajta Béla]] (eredetileg ''Leitersdorfer Béla'', 1873–1920) – A századforduló egyik legfontosabb, egyéni hangú és innovatív építésze, nemzetközi rangú alkotó. Budapesten diplomázott, majd külföldi tanulmányutak után eleinte Lechner Ödönnel dolgozott együtt. Rendkívüli tehetsége már ebben az időben, a Lechner hatása alatt készült munkákon megmutatkozott. 1905 után eltávolodott mesterétől; a [[Malonyai Dezső (író)|Malonyai Dezső]] néprajzkutató számára tervezett pesti villája a korabeli angol építészet formanyelvét magyar népi motívumokkal ötvözte – ez nagy hatást gyakorolt az ifjú Kós Károlyra. Más művein a skandináv építészet hatása mutatkozik meg; az 1908-ban tervezett Parisiana mulató (ma [[
*[[Málnai Béla]] (1878–1941) – Lechner és Lajta tanítványa, 1901-ben diplomázott a Műegyetemen. Haász Gyulával közös műtermében több budapesti bérházat tervezett az első világháború előtti években, amelyek a modern építészet fontos előzményei. ''[[A Ház]]'' folyóirat kiadójaként és főszerkesztőjeként a hazai építészeti közéletre is jelentős hatást gyakorolt. A két világháború között historizáló, art déco és modern stílusú épületeket is tervezett.<ref>{{CitLib |url= |tit=Málnai Béla |aut=Mendöl Zsuzsa |aut2= |ann=1974 |loc=Budapest |red=Akadémia |isbn=}}</ref>
*[[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] (eredetileg ''Kosch'', 1883–1977) – A [[Fiatalok]] csoportosulásának alapító, egyben legnagyobb hatású tagja, az erdélyi, brit és skandináv hatásokat ötvöző nemzeti szecessziós irányzat megteremtője. Legfontosabb munkái közé tartozik [[Zebegény]] katolikus temploma, a [[Fővárosi Állat- és Növénykert]] számos épülete, a [[Székely Nemzeti Múzeum]] és a [[kolozsvár]]i [[Kakasos templom (Kolozsvár)|Kakasos templom]]. Megnyerte a budapesti [[Wekerletelep]] főterének beépítésére kiírt pályázatot, amely neki köszönhetően több építész bevonásával valósult meg. Grafikusként, íróként is jelentőset alkotott.<ref>{{CitLib |url= |tit=Kós Károly műhelye |aut=Anthony Gall |aut2= |ann=2002 |loc=Budapest |red=MUNDUS MAGYAR EGYETEMI KIADÓ KFT. |isbn=9789638033178}}</ref><ref>A korszak építészeiről a legteljesebb, átfogó összefoglalást adja: Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó. 1990.</ref>
79. sor:
Lechner formanyelvének első számú népszerűsítője Komor Marcell és Jakab Dezső párosa; a kulturális középületek közül neki köszönhető a [[kecskemét]]i [[Iparosotthon]] (1906), valamint a [[marosvásárhely]]i [[Kultúrpalota (Marosvásárhely)|Kultúrpalota]]. Utóbbi 1911–1913 között épült, és nemcsak a magyaros szecesszió törekvéseinek egyik csúcspontja, hanem a gödöllői művésztelep alkotóinak egyedülálló remeke is. A gazdag, plasztikus homlokzatot, amely Komor és Jakab leginkább kiérlelt, harmonikus munkái közé sorolható, kő- és bronzszobrok, valamint kerámia díszítik; a színes tetőzet a Zsolnay-gyárban készült. A harmadik emelet magasságában [[Körösfői-Kriesch Aladár]] és [[Nagy Sándor (festő)|Nagy Sándor]] mozaikja emeli ki a középrizalitot. A Tükörterem üvegfestményeit [[Toroczkai Wigand Ede]] és Nagy Sándor tervei alapján [[Róth Miksa]] műhelyében állították elő; az ablakokon a székely népi építészet és művészet, valamint a székely-magyar mondavilág történetei jelennek meg. Ez az ablaksorozat a korszak legjelentősebb iparművészeti alkotásai közé tartozik.<ref>Mester Éva: Az építészeti üvegek iparművészeti értékei. Magyarországi üvegfestmények és díszüvegezések. Geopen, Budapest, 2012. 169-188. o.</ref>
[[Fájl:BudapestArtDecoBuilding.jpg|bélyegkép|250px|Az 1909-ben átadott Lajta Béla tervezte Parisiana Orfeum (ma [[
A kor múzeumépületei közül mindenképp említést érdemel a [[sepsiszentgyörgy]]i [[Székely Nemzeti Múzeum]], amely Kós Károly tervei szerint készült el 1911–12-ben. A Kós jellegzetes stílusát mutató épület két, eltérő magasságú, meredek ívelésű tetővel fedett oldalszárnyát kétszintes nyaktag köti össze, amelyre templomszerű torony ül rá, fiatornyos sisakkal. Ez alatt nyílik a bejárat. Az épület apró udvarát ugyancsak a székelyföldi erődtemplomok által ihletett kőkerítés veszi körbe. Az erdélyi építészettől idegen módon az udvar kapuját és a tornyot zöld mázas kerámiacseréppel fedték – ez nyilvánvalóan Lechner hatását tükrözi.
Az előadóművészeti céllal emelt épületek, jellemzően a megbízó ízlését tükrözve, stilárisan egészen eltérő formát ölthettek. [[Vágó József (építész)|Vágó József]] és [[Vágó László]] tervei alapján épült (és később a tulajdonukba is került) a városligeti Feld-színház (később Városligeti Színkör), amely a bécsi szecesszió hatását mutatta, magas minőségű, szépen formált épületként. Ugyanez igaz a szintén Vágóék által tervezett [[Nemzeti Szalon]] homlokzatára. A Lajta Béla tervei alapján épült Parisiana Mulató (ma [[
A korban emelt színházépületek közül említésre méltó az eredetileg [[Márkus Géza]] tervei alapján emelt, mára teljesen átépített budapesti [[Erkel Színház]] (eredetileg Népopera) és a [[Magyar Ede]] munkáját dicsérő [[kaposvár]]i [[Csiky Gergely Színház (Kaposvár)|Csiky Gergely Színház]].
| |||