„III. Alexandrosz makedón király” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nagyurma (vitalap | szerkesztései)
Visszavontam Nagyurma (vita) szerkesztését (oldid: 21964737)
Címke: Visszavonás
Nagyurma (vitalap | szerkesztései)
rossz link
68. sor:
[[Fájl:Alexander taming Bucephalus by F. Schommer, German, late 19th century.jpg|bélyegkép|240px|right|[[Bukephalosz]] megszelídítése (François Schommer)]]
 
7 éves koráig [[Laniké]] volt a dajkája. Az energikus Alexandrosz kordában tartása még a jószívű dajkának is komoly próbatétel lehetett, amit Alexandrosz élete végéig tartó szeretetével hálált meg. Laniké fivére, [[Fekete Kleitosz]], Alexandrosz egyik testőre és korai példaképe volt, később pedig hadvezére lett. Amikor Alexandrosz 7 éves volt, apja Olümpiasz egyik rokonára, az [[épeiroszi Leónidasz]]ra bízta nevelését, aki a legnagyobb hangsúlyt Alexandrosz állóképességének fejlesztésére helyezte. Leónidasz katonás szigorának meg is lett az eredménye: Alexandrosz későbbi hadjáratai során újra és újra tanúbizonyságot tett legendás szívósságáról. Az anekdota szerint amikor Alexandrosz két maroknyi [[tömjén]]t szórt az oltárra egy szertartás alkalmával, Leónidasz megszidta, mondván: „Majd ha már meghódítottad azokat az országokat, ahol ezek a fűszerek teremnek, akkor olyan tékozló szertartásokat tarthatsz, amilyeneket csak akarsz; addig azonban ne pazarold őket!” Amikor jó pár évvel később Alexandrosz meghódította [[Gáza|Gázát]], az ázsiai fűszerkereskedelem központját, 18 tonnányi [[Szomáliai balzsamfa|mirhát]] és tömjént küldött neki azzal az üzenettel, hogy most már nem kell olyan zsugorinak lennie az istenekkel szemben. Leónidasz mellett Alexandrosz másik tanítója [[Lüszimakhosz]] volt, aki az [[Iliasz]] világának hangulatát hozta el tanítványának azzal, hogy Alexandroszt [[Akhilleusz]]nak szólította, saját magát [[Phoiniksz]]nak (Akhilleusz tanítójának), Philipposzt pedig [[Péleusz]]nak (Akhilleusz apjának) nevezte.<ref>{{cite book |last=Tsouras |first=Peter G. |title=Alexander: Invincible King of Macedonia |language=angol |year=2004 |publisher=Brassey's |isbn= 1-57488-697-5 |pages=15}}</ref>
 
Mint minden előkelő makedón fiatal, Alexandrosz már nagyon kicsi korában elkezdte tanulni a lovaglást, amit egész életében mesterfokon űzött.<ref name="Tsouras 2004 16">{{cite book |last=Tsouras |first=Peter G. |title=Alexander: Invincible King of Macedonia |language=angol |year=2004 |publisher=Brassey's |isbn= 1-57488-697-5 |pages=16}}</ref> Amikor Alexandrosz 10 éves volt, egy lókereskedő hozott apjának egy lovat [[Thesszália|Thesszáliából]], amelyet 13 [[Talentum (mértékegység)|talentum]]ért akart neki eladni. A ló senkit nem engedett a hátára ülni, hanem hátsó lábára állva szüntelenül ágaskodott. Philipposz bosszankodott, és megparancsolta, hogy a vad, megfékezhetetlen lovat vezessék el. Ekkor azonban Alexandrosz is megpróbálta megszelídíteni, ami végül sikerült is neki: észrevette, hogy a ló saját ide-oda mozgó árnyékától riad meg, ezért kantárszáránál fogva a nappal szembefordította, amitől megszűnt a ló félelme. [[Plutarkhosz]] szerint Philipposz sírt a boldogságtól, és a nyeregből leszálló fiát homlokon csókolva így szólt hozzá: „Fiam, keress magadhoz méltóbb királyságot, szűk neked Makedónia.”<ref name="PA6">{{cite book|title=Párhuzamos életrajzok|last=Plutarkhosz|url=http://mek.niif.hu/03800/03892/html/|accessdate=2011-02-01|chapter=Alexandrosz, 6.}}</ref> Alexandrosz a lovat [[Bukephalosz]]nak nevezte el, ami „ökörfej”-et jelent. Bukephalosz hű társa lett Alexandrosznak ázsiai kalandozásai során, egészen indiai hadjáratáig.