„Központi-hegyvidék” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a elnevezések bővítése, forrásolása
33. sor:
 
== Elhelyezkedése ==
Az Indokínai-félsziget tengelyében elhelyezkedő hegységeknek (Tanen<ref name="Világatlasz">Cartographia Világatlasz, 94. o.</ref><ref name="Officina">Officina Világatlasz, 80. o.</ref>, Dawna<ref name="Világatlasz">Cartographia Világatlasz, 94. o.</ref><ref name="Officina">Officina Világatlasz, 80. o.</ref>, Bilauktaung<ref name="Világatlasz">Cartographia Világatlasz, 94. o.</ref> Taninthari Taing<ref name="Officina">Officina Világatlasz, 80. o.</ref> más néven: Tenasserim<ref name="Officina névmutató">Officina Világatlasz, 360. o.</ref><ref>https://www.britannica.com/place/Tenasserim#ref141960</ref>, Titiwangsa<ref>https://www.britannica.com/place/Main-Range</ref>) nincs egységes elnevezésük, ezért a magyar földrajzi szakirodalomban Központi-hegyvidék kifejezéssel lehethivatkoznak rájuk.<ref name="Á258. o.">Ázsia regionális földrajza 258. o.</ref><ref name="Ázsia 1998.">Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza, 289. hivatkoznio.</ref> A vonulatokat északról a [[San-fennsík]] határolja. A hegység északabbi részét nyugatról a [[Szalvin]], keletről a [[Csaophraja]] folyóvölgyei kísérik. Dél felé a hegység a fokozatosan elkeskenyedő Maláj-félszigeten a [[Kra-földszoros]]on túlnyúlva egészen a félsziget déli csúcsáig folytatódik.
 
== Kialakulása ==
41. sor:
== Tájai ==
[[Fájl:Bridge on the River Kwai - tourist plaza.JPG|250px|bélyegkép|jobbra|Vasúti híd a Kwai folyón Kanchanaburi mellett]]
A Központi-hegyvidéknek a Shan[[San-fennsíktólfennsík]]tól délre fekvő, északi része (pl. Tanen-hegység<ref name="Világatlasz">Cartographia Világatlasz, 94. o.</ref><ref name="Officina">Officina Világatlasz, 80. o.</ref>, Dawna-hegység<ref name="Világatlasz">Cartographia Világatlasz, 94. o.</ref><ref name="Officina">Officina Világatlasz, 80. o.</ref> az '''Észak-thaiföldi-hegyvidék''' összefoglaló nevet kapta.<ref name="Á258. o.">Ázsia regionális földrajza 258. o.</ref><ref name="Ázsia 1998.">Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza, 289. o.</ref> Felépítésében az előidőből származó kristályos kőzetek, óidei mészkövek és kvarcitok, valamint a középidő jura időszakából benyomuló gránit vesznek részt. A hegység kelet-délkelet felé, a [[Mekong]] völgye irányában fokozatosan alacsonyodik. Legmagasabb pontja, a 2567 méteres ''Doi Inthanon'' a róla elnevezett nemzeti park területén fekszik. Itt a szűk meredek falú folyóvölgyek jellemzőek, helyenként kialudt vulkánok is találhatóak. Északi, nehezen megközelíthető területe az [[ópium]]termesztéséről hírhedt [[Arany háromszög]]. Délebbi részén a hegyvonulatok 100-150 km-re szélesednek, de már csak 1500-2000 méterig emelkednek. Meredek falú völgyei között alig van nyugat-kelet irányú átjárás, ezért kiemelten fontos a hegyvidék nyugati peremén, 600 méteres magasságban fekvő ''Három Pagoda-hágó'' közlekedési szerepe.<ref name="Á258. o.">Ázsia regionális földrajza 258. o.</ref> Az itt eredő ''Khwae Noi'' (Kwai) folyó a második világháború során a [[japánok]] által brit hadifoglyokkal építtetett [[Híd a Kwai folyón|hídjáról lett ismert]].
[[Fájl:Three Pagodas.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A hágónak nevet adó három pagoda]]
A következő vonulat neve '''Tenasserim-hegység''',<ref name="Á258. o.">Ázsia regionális földrajza 258. o.</ref> ez a Három Pagoda-hágótól a [[Kra-földszoros]]ig, kb. 600 km hosszan húzódik. Gránitból és dioritból álló hegyhátait a sok csapadék (akár évi 4000 mm) miatt az erózió lekerekítette, ezek közül kiemelkednek a keményebb kvarcitból felépülő rögök. A permben lerakódott mészkő karsztosodása látványos trópusi szigethegyes karsztvidéket hozott létre. Nyugati, süllyedő partvidékét gránitszigetek szegélyezik (pl. [[Phuket]]).
 
A Kra-földszorostóól délre a hegység neve Thaiföldön Sankalakiri, Malajziában pedig '''Titiwangsa''', vagy Banjaran Besar, jelentése: Fő-lánc)<ref>https://www.britannica.com/place/Main-Range</ref>. A nyugati partvidéken egy óidőben keletkezett mészkőtábla feldarabolódott maradványai találhatóak. Az [[Andamán-tenger]] partján látványos mészkőtornyok emelkednek, a meredek mészkőfalakba pedig a tenger abráziós fülkéket, barlangokat mélyített. A [[Thai-öböl]] felé eső lapos keleti partokon lagúnák, rekesztőturzások alakultak ki a tenger építő munkája nyomán. Ezek a beléjük ömlő folyók feltöltő munkája miatt fokozatosan elmocsarasodnak.
[[Fájl:Gunung Tahan. Snapped from Gunung Tangga Lima Belas.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A Tahan-csúcs Malajzia Indokínai-félszigeten fekvő részének legmagasabb pontja (2187 m)]]
A Maláj-félsziget északi részén a vonulatok dombsággá alacsonyodnak és kiszélesednek. Itt is vannak óidei mészkövek, melléjük a középidőben gránit és szienit nyomult be, az indoszínai hegységképződés során pedig andezit- és riolitvulkánok alakultak ki. A kőzetek törések mentén aszimmetrikusan kibillentek, a hegységek mai felszínét elsősorban a mállás alakította ki. A mészkőterületek karsztos szigethegyekké szabdalódtak fel. A kőzetekből a folyók, patakok kimosták az ónércet, ami így hatalmas felöltött síkságokon rakódott le. Ennek köszönhetően a bányászata külszíni fejtéssel is megoldható.<ref name="Á259. o.">Ázsia regionális földrajza 259. o.</ref>
66. sor:
==Források==
* Horváth Gergely-Probáld Ferenc-Szabó Pál (szerk.): Ázsia regionális földrajza, ELTE Eötvös Kiadó, 2008, ISBN: 9789632840215
* Probáld-Ferenc-Horváth Gergely (szerk.) Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1998 ISBN: 9634631614
* Dr. Papp-Váry Árpád (szerk.): Cartographia Világatlasz, Cartographia, Budapest, 2002 ISBN: 9633525284CM
* Officina Képes Világatlasz, Officina Nova-Magyar Könyvklub, Budapest, 1995 ISBN: 963548436480. o.
 
{{portál|Földrajz}}