„Lackner Kristóf” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Soproniak kategória eltávolítva (a HotCattel) |
|||
32. sor:
Lackner Ádám vagyonos aranyműves és Schiffer Borbála fia. A család a bajor Pfalzból származott és már a [[16. század]]ban Sopronban telepedett le. Anyját nyolcéves korában elvesztette; apja nem sokkal ezután az akkori híres [[csepreg]]i iskolába küldte fiát a magyar nyelv megtanulása végett. Lacknert itt a jó hírű [[Nikolaus Gabelmann|Gabelmann Miklós]] tanár vette pártfogásába, akit [[Graz]]ba áthelyezésekor oda is követett. Fiatalon kitanulta az ötvösséget is. Grazból Saurau báró a teheséges fiút 1590-ben meghívta fiához tanítónak, majd 1591-ben mindkettejüket [[Padova|Paduába]] küldte az egyetemre. Lackner itt jogi tanulmányokkal foglalkozott, és 1592-ben már megküldte a városi tanácsnak vitairati tételeit. Négy évi tanulás után jogi doktori oklevelet nyert. Ez volt az első eset, hogy a római katolikus paduai egyetemen protestánst, a vallási eskü elengedésével, doktorrá avattak.
Lackner beutazta egész [[Olaszország]]ot és 1597-ben tért vissza szülővárosába, ahol még ebben az évben megválasztották a belső tanácsba. 1599-ben tanácsos volt, 1613-ban lett először polgármester; ezt a hivatalt 1619-ig megszakítás nélkül hatszor nyerte el. 1621–1625 között ismét ő töltötte be a polgármesteri tisztséget,
[[Bocskai István]] és [[Bethlen Gábor]] idejében neki kellett gondoskodnia a városnak a védelméről, a támadásoktól és zsarolásoktól való megmentéséről. Érdemei elismeréseül [[II. Mátyás magyar király|II. Mátyástól]] magyar nemességet, [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinándtól]] pedig főkapitányi és ''titulo et privilegiis comitis palatini'' címet nyert. A latinul író, [[német nyelv|német anyanyelvű]], de magyarul is jól tudó polgármester szoros kapcsolatban állt a magyar főnemesekkel. Olajfestésű arcképét a városi tanácsteremben helyezték el.
|