|
}}
A [http://polhist.hu/intezet/ Politikatörténeti Intézet] (PTI) az állami intézményrendszeren kívül működő, kiemelten közhasznú kutatóhely. Elsődlegesen új- és jelenkori történeti és társadalomelméleti kutatásokkal foglalkozik, valamint nyilvános [http://polhist.hu/intezet/leveltar-konyvtar/ levéltárat és könyvtárat] működtet. Ezek mellett tudományos és kulturális rendezvényeknek, konferenciáknak, előadásoknak, filmklubnak, kiállításoknak is otthont ad. Olyan baloldali szellemi műhely, amely elsősorban a széles értelemben vett társadalomkritikai gondolkodás megújítására, népszerűsítésére összpontosít.
== Történeti kutatások ==
A Politikatörténeti Intézet elsősorban [[Magyarország]] 19–20. századi történetével és a baloldali mozgalmak történetével foglalkozik. A kutatások részben az intézet [http://polhist.hu/intezet/tudomanyos-projektek/ tudományos projektjeinek] keretében folynak, külső kutatók és fiatal ösztöndíjasok bevonásával, részben a munkatársak egyéni munkáiból állnak. Az intézet – és annak [http://polhist.hu/intezet/tudomanyos-osztaly/ Tudományos Osztálya] – mind a kutatások, mind a rendezvények szervezésében együttműködik más tudományos intézményekkel, illetve azok kutatóival.
'''Az intézet fő aktuális projektjei:'''
European Research Council (ERC) Consolidator Grant kutatói pályázat, 2018–2022
Kutatásvezető: [http://polhist.hu/a-tudomanyos-osztaly-tagja-egry-gabor/ Egry Gábor] (főigazgató)
OTKA FK (fiatal kutatói) pályázat, 2017–2021
Kutatásvezető: [http://polhist.hu/a-tudomanyos-osztaly-tagja-takacs-robert/ Takács Róbert]
Az intézet kutatási témái között szerepel(t) többek között: baloldali mozgalmak története; munkástörténet; Kádár-korszak bel- és külpolitikája; kisebbségtörténet; Tanácsköztársaság; sajtó- és médiatörténet; kulturális transzferek története; hadifoglyok és emigránsok; választástörténet; nyitott/zárt Magyarország; nőtörténet; értelmiségtörténet; 1945 a magyar és a nemzetközi történelemben; desztalinizáció; 1956; 1968; rendszerváltás története. 2000-től az intézetben Budapest-történeti Műhely is működött, amely számos főváros történetével foglalkozó [https://napvilagkiado.eu/?s=budapest&post_type=product könyvet] adott ki a Napvilág Kiadóval együttműködésben.
== A Múltunk folyóirat ==
A Politikatörténeti Intézet tudományos folyóirata a [http://www.multunk.hu Múltunk]. A negyedévente megjelenő lap fő profilja a modern kori magyar és egyetemes történelem, egyúttal nyitott társadalom-, irodalom- és eszmetörténeti jellegű írások irányában is. Rendszeresen tematikus számokkal jelentkezik, ám emellett külön tanulmányokat is közöl és bemutatja, bírálja a hazai és nemzetközi történettudomány friss eredményeit. Célja, hogy új kutatási eredmények gyors közreadásával segítse a történelem oktatását, a történettudomány szakmai követelményeinek eleget téve árnyaltan, hitelesen mutassa be [[Magyarország]] és [[Európa]] történelmét, valamint fórumot teremtsen a tudományos vitáknak a szakmát foglalkoztató kérdésekben.
A Múltunk jelenlegi felelős szerkesztője Takács Róbert.
<br />
== Társadalomelméleti Műhely ==
Az intézetben a társadalomelméleti kutatások szervezett formában 2002 őszén indultak meg, a Társadalomelméleti Kutatócsoport felállításával, amelynek vezetője [[Andor László]] volt. A [http://polhist.hu/intezet/tem PTI Társadalomelméleti Műhelye] (PTI TEM) jelenlegi formájában 2015-ben jött létre ösztöndíjas kutatókkal. A Műhely célja a hazai társadalomelméleti, társadalomkritikai gondolkodáshoz, valamint a baloldali tudományos, közéleti diskurzushoz való hozzájárulás. A kutatói foglalkoznak többek között ideológiákkal, poszt-marxizmussal, politikai gazdaságtannal, demokráciaelmélettel, populizmussal, ökopolitikával, a művészet és az emancipáció kapcsolatával, társadalmi igazságossággal és szolidaritással, nacionalizmussal. A Műhely rendszeresen szervez beszélgetéseket és közéleti vitákat, együttműködve más társadalomkritikai műhelyekkel, valamint [https://napvilagkiado.eu/term%C3%A9kkateg%C3%B3ria/sorozatok/tarsadalomelmeleti-muhely könyvsorozatot] ad ki a Napvilág Kiadóval együttműködésben.
A TEM koordinátora [http://polhist.hu/a-tem-munkatarsa-antal-attila/ Antal Attila], kutatóként dolgozik [http://polhist.hu/a-tem-munkatarsa-kiss-viktor/ Kiss Viktor]. Az elmúlt években 17 ösztöndíjas végzett kutatómunkát a műhelyben.
== Könyvtár és levéltár ==
<br />
Az intézet keretein belül működik a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, valamint a Könyvtár.
A levéltár 1995 óta hivatalosan bejegyzett nyilvános magánlevéltár. Saját kutatási szabályzata alapján teszi lehetővé a levéltári kutatást, szükség szerint tájékoztatást nyújt és adatokat szolgáltat.
== A könyvtár és levéltár ==
A Politikatörténeti Intézet nyilvános tudományos szakkönyvtárt működtet, amely gyűjti, rendezi, nyilvántartja, tárolja és a kutatók rendelkezésére bocsátja a [[politikatörténet]], [[politikatudomány]] elméleti szakirodalmát, szakfolyóiratait, Magyarország új- és legújabb kori történetének teljes szakirodalmát, az új- és legújabb kori egyetemes történet minden magyar nyelvű önálló kiadványát, a Magyarországon működő pártok és politikai szervezetek kiadványait.
Tradicionálisan gyűjti és őrzi a magyar politikai baloldal történeti dokumentumait a 19.századtól napjainkig. Igyekszik felkutatni a jelenkornak a magániratok körébe tartozó maradandó értékű forrásait, különös tekintettel a rendszerváltás időszakára. Nyitott mindazon pártok, szervezetek, egyesületek, illetve magánszemélyek előtt, akik a levéltárban kívánják elhelyezni irataikat.
A 2008-ban megújult könyvtár állománya 125 000 kötet. Idegen nyelvű könyveinek száma meghaladja a 25 000 darabot, míg a folyóirat-állomány kb. 6000 címet foglal magában. A könyvtár 2008-ban felújított olvasótermeiben fogadja helyben olvasásra a kutatókat, érdeklődőket.
A levéltár számos, egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik: Pártok; Szakszervezetek, munkás- és baloldali szervezetek, mozgalmak; Személyi gyűjtemények, visszaemlékezések; Röpiratgyűjtemény; Külföldi közgyűjteményekből származó magyar vonatkozású iratmásolatok. A levéltár fondjegyzékét lásd [http://polhist.hu/intezet/leveltar-konyvtar/leveltari-fondjegyzek itt].
A [[Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár]] (PIL) 1989 előtt elsősorban a magyar [[munkásmozgalom]] 1945 előtti legális és illegális mozgalmainak, a második világháborút követő „népi demokratikus korszak” pártjainak, a baloldali ifjúsági szervezeteknek, e mozgalmakhoz és szervezetekhez kötődő személyiségeknek az iratait gyűjtötte. 1992-ig őrizte a [[Magyar Dolgozók Pártja]] és a [[Magyar Szocialista Munkáspárt]] iratait is. 1998 óta letétként kezeli a magyarországi [[szakszervezeti mozgalom]] 1945-1989 között keletkezett, korábban a Szakszervezetek Központi Levéltárában őrzött dokumentumait. Gyűjtőköre ma már nemcsak a magyar politikai baloldal, hanem a legújabb kori magyar történelem egészére is kiterjed.
A Politikatörténeti Intézet Könyvtára nyilvános tudományos szakkönyvtár, amely gyűjti, rendszerezi, nyilvántartja, tárolja és a kutatók rendelkezésére bocsátja a politikatörténet, politikatudomány elméleti szakirodalmát, szakkönyveit, szakfolyóiratait, Magyarország új- és legújabb kori történetének válogatott szakirodalmát, az új- és legújabb kori egyetemes történet magyar nyelvű önálló kiadványait, a Magyarországon működő pártok és politikai szervezetek kiadványait.
Nyilvános magánlevéltárként, anyagait a közlevéltárak számára előírt szabályok szerint kezeli. Saját szabályzata alapján teszi lehetővé a kutatást, igény szerint tájékoztatást nyújt, és adatokat szolgáltat.
Őrizetében 3745 folyóméternyi irat, 1215 magnókazetta és szalag, 30 lemez, és 284 tekercs kutatófilm van. A fondok túlnyomó része rendezett, leltározott.
<br />
== Az intézet története ==
A Politikatörténeti Intézet 1990 nyarán jött létre a Párttörténeti Intézet átalakulásával. Első igazgatója Balogh Sándor volt, majd 1991-től 2016-ig [[Földes György (történész)|Földes György]] vezette az intézetet. A jelenlegi főigazgatója [http://polhist.hu/a-tudomanyos-osztaly-tagja-egry-gabor/ Egry Gábor] (2017–).
Az intézetet a rendszerváltáskor létrehozott Politikatörténeti Alapítvány (PTA) működteti. Az alapítványt 1990 őszén hozta létre a [[Magyar Szocialista Párt]], és a Fővárosi Bíróság november 11-én vette nyilvántartásba. Kuratóriumának elnöke [http://polhist.hu/balogh-sandor-1926-2004/ Balogh Sándor], tagjai [[Berend T. Iván]], [[Orosz István (történész)|Orosz István]], [[Pozsgay Imre]], [[Schlett István]], titkára [[Földes György (történész)|Földes György]] volt. A PTA 1991 elején kapta meg az intézet feletti jogosítványokat. Az alapítvány 1995-ben önálló könyvkiadót is létrehozott [[Napvilág Kiadó]] néven. A PTA kuratóriumának elnöke Balogh Sándor után Orosz István (2004–2015), majd [[Bayer József (politológus)|Bayer József]] (2015–) lett. Az alapítvány és intézet történetének kronológiáját részletesen lásd [http://polhist.hu/wp-content/uploads/2017/08/ptakronologia2015.pdf itt].
A rendszerváltás idején a Párttörténeti Intézet folyóirata, a Párttörténeti Közlemények is átalakult, és 1989-től [https://web.archive.org/web/20190831194358/http://www.multunk.hu/ Múltunk] néven jelent meg. A Múltunk alapító felelős szerkesztője [http://polhist.hu/sipos-levente-1940-2015/ Sipos Levente] volt, őt Sipos Balázs (2005–2007), Egry Gábor (2008–2015), majd Takács Róbert (2016–) követte.
A rendszerváltás idején a Párttörténeti Intézet folyóirata, a Párttörténeti Közlemények is átalakult, és 1989-től [https://web.archive.org/web/20190831194358/http://www.multunk.hu/ Múltunk] néven jelent meg. A Múltunk alapító felelős szerkesztője Sipos Levente volt, őt Sipos Balázs (2005–2007), Egry Gábor (2008–2015), majd Takács Róbert (2016–) követte.
2010 óta a magyar kormány igyekszik ellehetetleníteni a Politikatörténeti Intézet működését. A kutatóhely nem kap állami támogatást, a levéltárában őrzött anyagok jelentős részét kártalanítás nélkül államosították, majd az intézetet jogtalan használattal vádolva ki akarták rakni az általa használt épületből.
<br />
== Székháza ==
A Politikatörténeti Intézet jelenleg még a Kossuth téren, az Alkotmány u. 2. szám alatt működik. Az épület eredetileg az [[Igazságügyi palota (Budapest)|Igazságügyi palota]] volt, amelyet [[Hauszmann Alajos]] tervei alapján építettek 1891–1893 között [[neoklasszicista]] stílusban. 1945-ig itt működött a Budapesti Királyi Ítélőtábla, a Királyi Főügyészség, a Koronaügyész Hivatala és a Magyar Királyi Kúria – utóbbi két intézmény helyezkedett el az épület Alkotmány utcai szárnyában. A főváros [[Második világháború|II. világháború]] végi ostroma alatt az épület súlyos sérüléseket szenvedett, több évig tartott az újjáépítése. 1952-től itt működött a Magyar Munkásmozgalmi Intézet (lásd: Szabad Nép, 1952. március 11.) majd 1957-ben az épület kétharmad részét (a központi nagycsarnokkal együtt) a [[Magyar Nemzeti Galéria]] kapta használatba, míg az Alkotmány utcai szárnyat az MSZMP Párttörténeti Intézete kapta. 1973-ban az addig a [[Nemzeti Galéria (egyértelműsítő lap)|Nemzeti Galéria]] által használt épületrészbe a [[Néprajzi Múzeum (Budapest)|Néprajzi Múzeum]] költözött.
* A Politikatörténeti Intézet (PTI) jelenleg még a Kossuth téren, az Alkotmány u. 2. szám alatt működik. Az épület eredetileg az [[Igazságügyi palota (Budapest)|Igazságügyi palota]] volt, amelyet [[Hauszmann Alajos]] tervei alapján építettek 1891–1893 között [[neoklasszicista]] stílusban. 1945-ig itt működött a [[Királyi Ítélőtábla|Budapesti Királyi Ítélőtábla]], a Királyi Főügyészség, a Koronaügyész Hivatala és a [[Magyar Királyi Kúria]] – utóbbi két intézmény helyezkedett el az épület Alkotmány utcai szárnyában. A főváros [[Második világháború|II. világháború]] végi ostroma alatt az épület súlyos sérüléseket szenvedett, több évig tartott az újjáépítése. 1952-től itt működött a Magyar Munkásmozgalmi Intézet (lásd: Szabad Nép, 1952. március 11.) majd 1957-ben az épület kétharmad részét (a központi nagycsarnokkal együtt) a [[Magyar Nemzeti Galéria]] kapta használatba, míg az Alkotmány utcai szárnyat az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]] Párttörténeti Intézete kapta. 1973-ban az addig a [[Nemzeti Galéria (egyértelműsítő lap)|Nemzeti Galéria]] által használt épületrészbe a [[Néprajzi Múzeum (Budapest)|Néprajzi Múzeum]] költözött.
A Politikatörténeti Intézet megalakulásától fogva használja az épület Alkotmány utcai szárnyát. 2012 óta nyilvános az a kormányzati terv, hogy az újjászervezett Kúriát költöztetik vissza az épületbe, a Néprajzi Múzeum és PTI kiköltöztetésével. Az állam pert indított a PTI ellen, elvitatva az épülethasználati jogát, de azt első- és másodfokon is elvesztette. Végül felülvizsgálati kérelem után, 2018. november 26-án a Kúria felülbírálta a korábbi ítéleteket, és kimondta, hogy törölni kell a PTI javára két évtizeddel korábban a földhivatalnál bejegyzett használati jogot. Ugyanakkor alaptalannak találta és elutasította az állam kiürítésre irányuló keresetét, ezzel megerősítve azt, hogy az intézet jogszerűen, érvényben lévő szerződés alapján használja az épületrészét. Jelenleg az állam és az intézet között több per van folyamatban a kiürítés, illetve vagyoni ellentételezés ügyében.
A Politikatörténeti Intézet megalakulásától fogva használja az épület Alkotmány utcai szárnyát. 2012 óta nyilvános az a kormányzati terv, hogy az újjászervezett [[Kúria (bíróság)|Kúriát]] költöztetik vissza az épületbe, a Néprajzi Múzeum és a PTI kiköltöztetésével. Az állam pert indított a PTI ellen, elvitatva az épülethasználati jogát, de azt első- és másodfokon is elvesztette. Végül felülvizsgálati kérelem után, 2018. november 26-án a [[Kúria (bíróság)|Kúria]] felülbírálta a korábbi ítéleteket, és kimondta, hogy törölni kell a PTI javára két évtizeddel korábban a földhivatalnál bejegyzett használati jogot. Ugyanakkor alaptalannak találta és elutasította az állam kiürítésre irányuló keresetét, ezzel megerősítve azt, hogy az intézet jogszerűen, érvényben lévő szerződés alapján használja az épületrészét. Jelenleg az állam és az intézet között több per van folyamatban a kiürítés, illetve vagyoni ellentételezés ügyében.
== Külső hivatkozások ==
== A PTI és a PTA műhelyében született tudományos kiadványok ==
{{forma}}
'''TÖRTÉNETTUDOMÁNY'''
BALÁZS ESZTER-FÖLDES GYÖRGY-[[Konok Péter]] (szerk.)
A moderntől a posztmodernig: 1968. Tanulmányok.
2009, A/5, 264 p.
EGRY GÁBOR
Az erdélyiség „színeváltozása”. Kísérlet az Erdélyi Párt ideológiájának és identitáspolitikájának elemzésére 1940–1944.
2008, A/5, 188 p.
EGRY GÁBOR–FEITL ISTVÁN (szerk.)
A Kárpát-medence népeinek együttélése a 19. és 20. században.
2005, A/5 , 496 p.
FEITL ISTVÁN (szerk.)
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944–1945.
1995, A/5, 300+12 p.
FEITL ISTVÁN (szerk.)
Köztársaság a modern kori történelem fényében. Tanulmányok.
2007, B/5, 412 p.
FEITL ISTVÁN–FÖLDES GYÖRGY (szerk.)
1945 a világtörténelemben. Milyen jövőt képzelt magának a világ? Tanulmánygyűjtemény.
2005, B/5, 344 p.
FEITL ISTVÁN, GELLÉRINÉ LÁZÁR MÁRTA, KENDE JÁNOS (szerk.)
Demokratikus köztársaságok Magyarországon, 1918, 1946, 1989. Történeti album.
2007, A/4, 220 p.+420 színes kép.
FEITL, ISTVÁN–SIPOS, BALÁZS (eds)
Regimes and Transformations. Hungary in the twentieth century
(Rendszerek és rendszerváltások. Magyarország a 20. században)
(angol nyelven).
2005, 135 x 215 mm, 464 p.
FEITL ISTVÁN–IZSÁK LAJOS–SZÉKELY GÁBOR (szerk.)
Fordulat a világban és Magyarországon, 1947–1949.
2000, B/5, 392 p.
FÖGLEIN GIZELLA
Etnikum és educatio. A magyarországi nemzetiségek és alsó fokú oktatásuk állami szabályozása, 1945–1985.
2006, A/5, 210 p.
FÖLDES GYÖRGY
Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés, 1965–1989.
2007, B/5, 540 p.
FÖLDES GYÖRGY–GÁLFALVI ZSOLT (szerk.)
Nemzetiség–felelősség. Írások Gáll Ernő emlékére .
2005, A/5, 468 p.
HUBAI LÁSZLÓ
Magyarország 20. századi választási atlasza, 1920–2000.
I–III. + CD-ROM
2001, B/4, 1300 p.
JOÓ ANDRÁS
Kállay Miklós külpolitikája. Magyarország és a háborús diplomácia 1942–1944.
2008, A/5, 340 p. + 4 oldal műmelléklet
KONOK PÉTER
„…a kommunizmus gyermekbetegsége”? Baloldali radikalizmusok a 20. században.
2006, A/5, 336 p.
[[Krausz Tamás]]
Lenin. Társadalomelméleti rekonstrukció.
2008, B/5, 532 p. + 16 p. műmelléklet
RIPP ZOLTÁN
Rendszerváltás Magyarországon, 1987–1990.
2006, B/5, 600 p.
SÁGVÁRI ÁGNES Tanulmányok a magyar holokauszt történetéből Összeállította és a bevezetőt írta Palasik Mária.
2002, A/5 132 p.
SÁGVÁRI, ÁGNES Essays on the History of the Hungarian Holocaust Translated by János Nagy Edited and with an Introduction by Mária Palasik. 2002, A/5, 152 p.
SIPOS BALÁZS
A politikai újságírás mint hivatás. Nyilvánosság, polgári sajtó és a hírlapírók a Horthy-korszak első felében.
2004, A/5, 252 p.
TAKÁCS RÓBERT
A származási megkülönböztetés megszüntetése, 1962–1963.
2008, A/5, 180 p.
TÓTH ESZTER ZSÓFIA
„Puszi Kádár Jánosnak”. Munkásnők élete a Kádár-korszakban mikrotörténeti megközelítésben.
2007, A/5, 212 p.
VARGA LAJOS
Kormányok, pártok és a választójog Magyarországon, 1916–1918.
2004, A/5, 270 p.
VARGA LAJOS (főszerk.)
A magyar szociáldemokrácia kézikönyve.
1999, B/5, 664 p., + 16 p. műmelléklet
'''FORRÁSKIADVÁNYOK'''
Böhm Vilmos válogatott politikai levelei, 1914–1949
Szerk.: SZABÓ ÉVA–SZŰCS LÁSZLÓ.
1997, B/5, 460 p.
A magyar állam és a nemzetiségek. A magyarországi nemzetiségi kérdés történetének jogforrásai, 1848–1993
Főszerk.: BALOGH SÁNDOR
2002, B/5, 760 p.
A magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1945–1947
Szerk.: FEITL ISTVÁN.
2003, B/5, 453 p.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szociáldemokrata Párt iratainak repertóriuma, 1890–1948
Szerk.: HORVÁTH JULIANNA–SZABÓ ÉVA–ZALAI KATALIN.
2000, A/5, 604 p.
A Magyar Kommunista Párt iratainak repertóriuma, 1944–1948
Szerk.: HORVÁTH JULIANNA–SZABÓ ÉVA–ZALAI KATALIN.
2001, A/5, 256 p.
„Megy a rendszer, jön a rendszer, majd megbolondul az ember…” ’56 röplaphumora
Szerk.:HORVÁTH JULIANNA.
Előszó: Farkasházy Tivadar
2006, BN/12, 106 p.
Ötvenhat októbere és a hatalom. A Magyar Dolgozók Pártja vezető testületeinek dokumentumai, 1956. október 24–október 28.
RIPP ZOLTÁN kísérő tanulmányával.
1997, A/5, 324 p.
Pártközi értekezletek. Politikai érdekegyeztetés, politikai konfrontáció, 1944–1948
Szerk.: HORVÁTH JULIANNA–SZABÓ ÉVA–SZŰCS LÁSZLÓ–ZALAI KATALIN.
2003, B/5, 1100 p.
A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár 1956-os iratainak és röpiratainak repertóriuma
Szerk.:HORVÁTH JULIANNA.
2006, A/5, 236 p.
Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések, 1892–1925, I–II.
Szerk.: FEITL ISTVÁN–GELLÉRINÉ LÁZÁR MÁRTA–SIPOS LEVENTE.
2002, B/5, LXIV+976 p.
Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések, 1940–1956, I–II.
Szerk.: FEITL ISTVÁN–GELLÉRINÉ LÁZÁR MÁRTA–SIPOS LEVENTE.
1997, B/5, XXXIII+1123 p.
A snagovi foglyok. Nagy Imre és társai Romániában.
Iratok
Szerk.: BARÁTH MAGDOLNA–SIPOS LEVENTE.
2006, B/5, 464 old. + 16 oldal képmelléklet
15 év. Emlékek, dokumentumok, adatok a Magyar Szocialista Párt első tizenöt évének történetéből
Szerk.: FEITL ISTVÁN.
2004, A/5, 360 p.
'''SZOCIOLÓGIA'''
EGRESI KATALIN
Szociálpolitika Magyarországon. Nézetek, programok és törvények, 1919–1939.
2007, 140x205, 376 p.
KOVÁCH IMRE (szerk.)
Hatalom és társadalmi változás. A posztszocializmus vége.
Tanulmányok.
2002, B/5, 384 p.
PALASIK MÁRIA–SIPOS BALÁZS (szerk.)
Házastárs? Munkatárs? Vetélytárs? A női szerepek változása a 20. századi Magyarországon.
2005, B/5, 344 p.
TÓTH ANTAL
Érdekviszonyok a magyar társadalomban a rendszerváltás után.
2000 (2. kiad.), A/5, 92 p.
VARGA ZSUZSANNA
Politika, paraszti érdekérvényesítés és szövetkezetek Magyarországon, 1956–1967.
2001, A/5, 162 p.
'''POLITIKA'''
FEITL ISTVÁN (szerk.)
Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma.
Tanulmányok.
1998 (2. bővített kiad.) A/5, 276 old.
FEITL ISTVÁN–FÖLDES GYÖRGY–HUBAI LÁSZLÓ (szerk.)
Útkeresések. A magyar szociáldemokrácia tegnap és ma.
2004, B/5, 445 p.
PALASIK MÁRIA (szerk.)
A nő és a politikum. A nők politikai szerepvállalása Magyarországon.
2007, B/5, 540 p.
'''KÖZGAZDASÁGTAN'''
ANDOR LÁSZLÓ–FARKAS PÉTER (szerk.)
Az Adóparadicsomtól a Zöldmozgalomig. Kritikai szócikkek a világgazdaságról és a globalizációról.
2008, A/5, 300 p.
ARTNER ANNAMÁRIA
Globalizáció alulnézetben. Elnyomott csoportok – lázadó mozgalmak.
2006, A/5, 256 old.
CSÁKI GYÖRGY (szerk.)
A látható kéz. A fejlesztő állam a globalizációban.
Tanulmányok.
2009, B/5, 295 p.
CSÁKI GYÖRGY–FARKAS PÉTER (szerk.)
A globalizáció és hatásai. Európai válaszok.
2008, B/5, 378 p.
FÖLDES GYÖRGY–INOTAI ANDRÁS (szerk.)
A globalizáció kihívásai és Magyarország.
2001, A/5, 400 p.
TANYI ATTILA
Piac és igazságosság? A piaci társadalom erkölcsi követelményei.
2000, A/5, 218 p.
'''BUDAPEST-TÖRTÉNETI MŰHELY
KERETÉBEN SZÜLETETT MŰVEK:'''
* [[Feitl István]] (szerk.): A főváros élén. Budapest főpolgármesterei és polgármesterei, 1873–1950. 2008, BN/12, 304 p.
* [[Feitl István]] (szerk.) Budapest az 1960-as években. 2009, BN/12, 200 p.
* [[Feitl István]]–[[Sipos András (történész)|Sipos András]] (szerk.): Iskolák, diákok, oktatáspolitika a 19–20. században. Tanulmányok. 2004, BN/12, 224 p.
* [[Kocsis János Balázs]]: Területfejlesztés Budapest külső területein 1950 és 1985 között. A fejlesztések társadalmi háttere és a döntéshozatali mechanizmus. 2006, A/5, 168 p.
* [[Umbrai Laura]]: A szociális kislakásépítés története Budapesten, 1870–1948. 2008, A/5, 390. p.
== Megjegyzések ==
{{megjegyzések}}
== Hivatkozások ==
{{jegyzetek}}
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.polhist.hu/ A Politikatörténeti Intézet honlapja]
* [http://www.szigetmultunk.hu/fesztival2003/programkereso/szinpad44549 AMúltunk PTI a Szigetenfolyóirat]
* [https://web.archive.org/web/20130729213002/http://www.xxszazadintezet.hu/rendezvenyek/tudomanyos_konferencia_az_1956/horvath_julianna_a_politikator.html A levéltár 1956-os gyűjteményéről]
* [http://www.napvilagkiado.hu/ Napvilág Kiadó]
* [https://web.archive.org/web/20090320184142/http://egyenlito.eu/ Egyenlítő folyóirat]
* [https://web.archive.org/web/20070223051556/http://www.vokscentrum.hu/ Vokscentrum]
[[Kategória:Magyarországi tudományos kutatóintézetek]]
| 