„Halasi Andor” változatai közötti eltérés

| név = Halasi Andor Ernő

| kép = Tihanyi The Critic.jpg

| képméret =

| képaláírás = A kritikus (Halasi Andor portré) ([[Tihanyi Lajos]] műve)

| születési helynév =[[Nyíregyháza]] Halasi Andor Ernő

| születési dátumhely =[[1883]]. [[március 25.Nyíregyháza]]

| halál helye = [[Budapest]]
| halál dátuma = [[1969]]. [[március 19.]] {{életkor-holt|1883|3|25|1969|3|19}}

| nemzetiség = magyar

| házastárs = Kalmár Róza<br><small>(h. 1917–1924)</small><br>Gárdos Margit <br><small>(h. 1928-1969)</small><ref name="Halotti">[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-11778-103691-47?cc=1452460&wc=M935-5VW:552872872 Halálesete a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 669/1969. folyószáma alatt.]</ref>

| szakma = kritikus, műfordító, jogász

| művésznév =

| becenév =

| aláírás =

| hivatalos oldala =

|IMDb blog =

| PORT.hu =

Szülei: Halasi (Fisch) Adolf kereskedő és Edelstein Ferdina voltak.<ref name="Halotti"/><ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-89KG-L1WW?i=83&cat=274888 |title=Testvére, Halasi (Fisch) Géza születési bejegyzése a nyíregyházi izraelita hitközség születési akv. 83/1881. folyószáma alatt |accessdate=2019-11-26}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3QS7-89KG-L1SW?i=117&cat=274888 |title=Szülei házasságkötési bejegyzése a nyíregyházi izraelita hitközség házassági akv. 42/1878. folyószáma alatt |accessdate=2019-11-26}}</ref> 1906-ban doktorált jogtudományból a budapesti tudományegyetemen. Fiatalkorában is elismerték már, mint színikritikust. 1910-ben [[Kárpáti Aurél (író)|Kárpáti Aurél]]lal közösen indította útjára és szerkesztette ''Kritika'' című folyóiratot, később pedig az ''Irodalmi Élet''et. Bírálatai és irodalomtörténeti írásai realista igényűek voltak, ezeket a ''Jövendő'', ''A Hét'', és a ''[[Budapesti Napló]]'' c. lapok közölték. Dolgozott a ''[[Népszava|Népszavá]]''nál, és a ''Tett''nél. [[Kosztolányi Dezső]], [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] és [[Kassák Lajos]] is elismerően nyilatkoztak Halasi munkásságáról. A ''Nyugat'' című laptól távol maradt. A [[Tanácsköztársaság]] idején kivette részét az irodalomszervezésből. A [[Vígszínház]] műsorra tűzte ''Az utolsó álom'' című verses egyfelvonásos darabját. Később már nem kapott helyet a fővárosi irodalmi életben, így vidéki lapoknál dolgozott. 1930-tól Budapesten volt járásbíró. Dolgozott műfordítóként is, elősorban angol szerzők művei ültette át magyarra ([[William Makepeace Thackeray]], [[Oscar Wilde]], [[Charles Dickens]]). 1945 és 1947 között ítélőtáblai bíró volt, majd 1950-ben történt nyugdíjazásáig legfelsőbb bírósági tanácselnökként tevékenykedett. Ezt követően újból visszatért az irodalomkritikusi pályára. 1959-ben szerkesztője volt és értékelő tanulmányt is írt bevezető gyanánt a Tanácsköztársaság 40 éves évfordulójára készült visszaemlékezések antológiájához, mely ''Pirkadása a magyar égnek'' cím alatt jelent meg (Bp., 1959).