„Kapuvár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
65. sor:
A [[Rákóczi-szabadságharc]] idején a várért jelentős harcok dúltak, végül a [[kuruc]]ok felrobbantották. A maradványokat az Esterházyak kastéllyá építették át. Ahogy a település katonai jelentősége megszűnt, az Esterházyak sorra elvették a város lakóinak kiváltságait. A terhek növekedése egyre növelte az elégedetlenséget, ami az 1826-os felkelésben (parasztlázadásban) csúcsosodott ki. A [[19. század]] második fele gazdasági fellendülést hozott, amit a belvárosban álló jelentős középületek sora jelez. Báró [[Berg Gusztáv]] 1864-ben bérbe vette és sikeres mintagazdasággá fejlesztette a kapuvári uradalmat.
[[1871]]-ben a község törvény [[mezőváros]]ból [[Nagyközség (polgári korszak)|nagyközséggé]] minősítette vissza, fejlődése azonban tovább gyorsult. Még abban az évben megalakult az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, [[1872]]-ben a Sopron megyei Első Takarékpénztár. Az 1870-es években építették a 750 mm [[nyomtáv]]ú [[Kapuvári Gazdasági Vasút|gazdasági vasutat]], ami az uradalom addig nehezen megközelíthető majorjait (Lászlómajor, [[Mekszikópuszta]], Nyáros major, Tőzeggyár, Öntésmajor, Földvár) kötötte össze. A vasutat [[1978]]. december 31-én szüntették meg és utána hamarosan fel is szedték. [[1875]]-ben készült el a gartai elemi iskola. [[1880]]-ban alakult meg a Rábaszabályozó Társulat. [[1883]]-ban épült fel a mai formájában a Szent Anna [[templom]], [[1887]]-ben 30 ággyal kezdett működni a [[kórház]]. [[1884]]-ben megindult a tanoncképzés és a polgári iskolai oktatás is. [[1894]]-ben gőzmalom épült, két évvel később [[
A környék fejlesztésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Berg Gusztáv által alkalmazott korszerű agrotechnika miatt kialakult a [[munkanélküliség]]. Ezért sokan kivándoroltak [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikába]].
A [[trianoni békeszerződés]] következtében [[Sopron vármegye]] székhelye rövid időre Kapuvár lett, ez az állapot azonban a [[Soproni népszavazás]] következtében megszűnt.{{forrás}} A [[magyarországi Tanácsköztársaság]] alatt a [[Szamuely Tibor (népbiztos)|Szamuely Tibor]] vezette [[vörösterror]]isták [[1919]]. [[június 8.|június 8
A két világháború közötti időszak további fejlődést hozott, kövezett utak, járdák épültek, bevezették a
=== A város mai élete ===
A mai városkép az [[1945]] utáni fejlődés eredménye. [[1949]]-ben megalakult az első [[termelőszövetkezet]]. Az 1950-es és ’60-as években a megye jelentős élelmiszer-, könnyű- és gépipari központjává vált. Az [[ipar]] fejlesztése a [[mezőgazdaság]] fejlesztésétől időben lemaradva kezdődött, az igazán meghatározó fejlesztések [[1970]] után kezdődtek. Lakótelepek, új [[iskola|iskolák]], művelődési ház, színházterem, strandfürdő, [[múzeum]] létesült.
Kapuvár [[1969]]. október 1-én kapott városi rangot. Ezzel egyidőben megszűnt a Kapuvári járás, viszont
Az [[1990-es évek]] után tovább folytatódó fejlesztések eredménye az ipari park, valamint a városi strand és termálfürdő mellé tervezett Hanság Üdülőpark. A nagy múltú település műemlékei, múzeuma, termálfürdője, a [[Fertő–Hanság Nemzeti Park]] bemutató háza, változatos városi rendezvényei sok, a térséget felkereső turistát vonzanak, akiket színvonalas vendéglátóhelyek várnak. [[2013]]-tól a [[Kapuvári járás]] székhelye ismét.
== Polgármesterek ==
| |||